Csütörtökön részletes adatokat tett közzé a Pénzügyminisztérium az idei költségvetés novemberi és első tizenegy havi adatairól. Azt már az előzetes, két hete közölt adatsorból is tudni lehetett, hogy a legutóbb, a 2022. nyári elfogadása óta harmadszor módosított költségvetésnek ez a változata 66 nap után összeomlott, de most már az okokat is láthatjuk.

Mit tudunk? Az államháztartási hiány 4166,8 milliárd forint lehetne az október elején átírt költségvetés szerint. Ehhez képest november végén 4072,3 milliárd forinton állt a deficit, vagyis a decembert már csak 94,5 milliárdos hiánnyal zárhatná a költségvetés, hogy a bő két hónapos célt sikerüljön elérni. Hogy erre mekkora esély van, annak érzékeltetésére ideteszek két számot: az elmúlt két decemberben nagyjából 1200 milliárd forintos volt a deficit.

Vizuális típusoknak grafikonon is megmutatom, mennyire lehetetlen küldetésnek ígérkezik ez. A narancssárga és piros oszlopok különbsége volt az elmúlt években a decemberi hiány. Látszik, hogy minden év vége méretes mínusszal szokott zárulni, ehhez képest most majdnem az év legjobb hónapját kellene összehoznia az államháztartásnak.

Ráadásul azt is sejteni lehetett, hogy ez a 4072,3 milliárd úgy jött össze, hogy november 30-ig az állami energiaholding MVM Zrt. november 30-ra gyorsan megdobta a költségvetést 309 milliárd forintnyi osztalékelőleggel (ez fejenként 32 188 forint, vagyis a rezsicsökkentés kormánya egy négytagú család rezsiszámláját csaknem 129 ezer forinttal csökkenthette volna, ha a költségvetés megsegítése helyett olcsóbb gázra és áramra szánja). Most pedig már tudni is lehet: ez a pénz valóban beérkezett múlt hónap végéig az államkasszába.

Így az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések összege 915,928 milliárd forint lett november végére – miközben az egész évre csak mintegy 676 milliárdot terveztek. Az állami cégek egyébként nem először segítik ki a szorult helyzetbe került költségvetést: a tavalyi előirányzat 275,83 milliárd volt, és végül 456,19 milliárd folyt be ezen a költségvetési soron. Persze a növekedési ütem, vagyis az, hogy idén a tavalyinál kétszer több bevétel jött az állami vagyonból, jelzi, hogy ez nem egy fenntartható pálya. Az is látszik ugyanakkor, hogy ha nem segítik ki Varga Mihályt minden magyar energiafogyasztó – persze a megkérdezése nélkül – 32 188 forinttal, akkor a deficit már november végére mintegy 215 milliárd forinttal, nagyjából 5 százalékkal meghaladta volna az egész éves célt.

De hogyan is került ekkora csávába a költségvetés, mit számoltak el ennyire a Pénzügyminisztériumban vagy a gazdasági kabinetben?