Valószínűleg még az utolsó pillanatban is csiszolgatták a tervezetet a Pénzügyminisztériumban. Jövőre 4122,989 milliárd forint lesz a deficit. Kamatfizetésre többet költenek, mint családtámogatásra, a közmédia az ideinél is több pénzt kaphat, számos egészségügyi kiadást lefaragnak, nyugdíjakra 9%-kal több jut.
És ma derült ki az is, hogy a történelemben csak egyszer volt nagyobb az októberi deficit.
Ezzel együtt már több mint 3000 milliárd forint hiányzik az államkasszából.
A minisztériumoknál gyakorlatilag nyoma sincs a takarékoskodásnak. Ellenben rendvédelemre jóval kevesebbet költöttek, sportra pedig szokás szerint több pénz ment.
Szinte forintra pontosan annyi pénz maradt hó végén az államkasszában, amennyi uniós forrást utaltak az országnak szeptemberben.
Úgy indult az év, hogy idén 2514 milliárddal költ többet az állam, mint amennyi bevétele lesz. Most ott tartunk, hogy 4790 milliárdos deficit lehet reális. A GDP-arányos éves hiány már félévkor jóval magasabb, mint amit egész évre terveztek.
„Amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt” a kormány, áll a közleményben. Az államadósság kamataira már 40 százalékkal több megy el, mint tavaly. Az időarányos deficit már a módosított célhoz képest is rosszul alakul.
Nem csoda, hogy Nagy Márton pár napja cash flow-problémákra panaszkodott. A második negyedév végére kétéves csúcsot ért el a GDP-arányos államadósság, amihez persze kellett a gazdaság újbóli visszaesése. Idén eddig másfélszer többet költött az állam az adósság kamataira, mint egy évvel ezelőtt.
Hét hónap alatt így is 2443 milliárd forintos mínuszt termelt az állam.
Az első két hónap olyan gyenge adatokat hozott, hogy a kormánynak a hitelesség érdekében muszáj volt már most hozzányúlnia a költségvetési tervekhez – mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az izraeli-iráni konfliktus elmélyülése újabb globális recesszióhoz vezethet, Trumptól nem várható, hogy mindenben megengedőbb lesz Magyarországgal. Interjú.
Szembenézni a valósággal. Habár Nagy Márton gazdasági miniszter még néhány hete is 4 százalék körüli növekedési vizionált, a vártnál minden mutató rosszabbul alakul. A tavaly nyáron megálmodott 2024-es költségvetés három hónap után mehet a kukába, a 2025-össel pedig nem állnak elő a választásokig.
A kamatkiadások egyre súlyosabb terhet jelentenek a költségvetésnek, idén már többet költ az állam kamatokra, mint beruházásra.
A költségvetési beszámolók szerint az idei év első két hónapjában 126 milliárddal kevesebb ment lakástámogatásra, mint tavaly. A családpolitikai alap kiadásai szinte csak annyival nőttek, amennyi a babakötvények magasabb kamataiból fakad.
A rekordot jelentő 1700 milliárdos hiányhoz az is kellett, hogy rosszul alakuljanak az áfabevételek, és hogy az állam továbbra se tudjon spórolni saját magán. Van egy tétel, ahol február végére szinte az egész éves keretet elköltötték.
Csak a január több mint 2000 milliárdos adósságnövekedést hozott. Egy magyarra átlag öt és félmillió forintnyi költségvetési adósság jut.