November végéig az államháztartás központi alrendszere 4070,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, írja a nemzetgazdasági tárca a novemberről szóló, hétfőn kiadott államháztartási gyorsjelentésben. Ez önmagában is hatalmas deficit, és a helyzetet súlyosbítja, hogy mivel tavaly november végéig 3284,3 milliárdos hiányt halmozott fel a magyar állam, az idei eddigi deficit 786,1 milliárd forinttal, azaz 24 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A teljes államháztartás deficitje éppen nem történelmi rekord, – 2023-ban egy hajszállal magasabb, 4074 milliárdos hiány jött össze november végére –, a központi költségvetésé viszont még sosem volt ilyen magas.

A minisztériumi jelentése szerint ugyanis az első 11 havi államháztartási óriásdeficit úgy jött össze, hogy a központi költségvetés 3904 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 73,9 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 240,3 milliárd forintos hiánnyal zártak. A központi költségvetés eddigi legnagyobb mínusza 3824,9 milliárd forint volt (az 2023-ban jött össze), a történelmi rekordot tehát 80 milliárd forinttal haladták meg idén.

Az NGM jelentéséből kiderül, hogy nemcsak a 11 hónapos összesített adat lett csapnivaló, hanem önmagában a november is pocsékul alakult. Az államháztartás a múlt hónapban 402,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 233,8 milliárd forintos hiánnyal. Ez azt jelenti, hogy a novemberi deficit 72 százalékkal volt magasabb a tavaly novemberinél.

Már októberben is arról számolhattunk be, hogy rekordhiányt sikerült Nagy Mártonéknak összehozni, ám a gazdasági csúcsminiszter derűlátásán ez mit sem rontott: az NGM az akkori közleményében azt írta, hogy stabil a költségvetés. Igaz, a miniszter akkor, néhány órával a minden-nagyon-szép-minden-nagyon-jó típusú államháztartási jelentés után bejelentette, hogy ezermilliárdos nagyságrendben dolgozzák át az idei és a jövő évi költségvetést. Ez azt jelentette, hogy az idei költségvetési hiány előirányzatát 22, míg a jövő évit 29 százalékkal emelték meg, és átírták a GDP- és az államadósság-előrejelzést is.

Nagy Márton mostani közleménye is igen büszke, azt írja, hogy kedvezőbb a deficit az időarányos értéknél – de ugyebár ez csakis annak köszönhető, hogy a célt nem egészen egy hónappal ezelőtt módosította. Az már figyelemreméltóbb, hogy a mostani gyorsjelentés címében már nem is költségvetési vagy államháztartási tényezők vannak, az ugyanis így szól: A Kormány a negatív külső gazdasági környezet ellenére minden szükséges forrást előteremt a családokat, nyugdíjasokat és kkv-kat támogató programokhoz.

Az idei költségvetést eredetileg 4123 milliárd forintos hiánnyal tervezték be, amit lényegében 11 hónap alatt elért volna a magyar állam, még úgy is, hogy év közben az állami cégek több százmilliárd forintos osztalékfizetéssel segítették ki a büdzsét. Ha azok a befizetések nem lettek volna, már őszre rosszabb állapotba került volna az államháztartási mutató, mint akár a koronavírus-járvány idején, akár az orosz-ukrán háború kitörésének évében.

Az NGM által közölt gyorsjelentés arról is tájékoztat, hogy

• az adó- és járulékbevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal nőtt, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból származó bevételek emelkedése közel 9 százalékos volt;
• az első tizenegy hónapban 4014,1 milliárd forint kamatkifizetést teljesített a költségvetés, ami 601,4 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál, és most először lépi át a 4000 milliárd forintot;
• az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2226,5 milliárd forint kifizetés 412,1 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál;
• november végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6733,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2635,5 milliárd forintot fizetett ki az állam. Előbbi nagyjából 1000 milliárd forintos, utóbbi körülbelül 200 milliárdos növekedést jelent; arányaiban ez 17 és 8 százalékos változás.

A kamatkiadások idén hatalmas összegekkel terhelték meg a költségvetést, és bár a minisztérium a kamatbevételekkel korrigált összeget, tehát az úgynevezett nettó kamatkiadást majd csak a részletes beszámolóban közli, a korrekció az előző hónapok adataiból kiindulva várhatóan csupán 300-400 milliárdos lesz (október végén 307 milliárd volt). Az mindenesetre így is kijelenthető, hogy a kamatbevételekkel nem korrigált kamatkiadások most először haladták meg a 4000 milliárd forintot.