A Nemzetgazdasági Minisztérium által havonta kiadott államháztartási jelentések alapján gyakorlatilag hónapról hónapra rendre két dologról írtam:

1. Hiába állították össze állítólag tavaly ősszel az idei költségvetést a korábban megszokott nyár eleji időpont helyett, ugyanúgy villámgyorsan omlott össze, mint a tavalyi. Az eredeti makrogazdasági elképzelések, mint a várható GDP és az infláció alakulása köszönőviszonyban sincs a valósággal.
2. Már nyáron az elmúlt évek rekordhiányával működött volna a költségvetés, ha nem lett volna az állami cégek több százmilliárd forintos osztalékfizetése. Vagyis rosszabb állapotban lenne, mint a koronavírus-járvány idején vagy az orosz-ukrán háború kitörésének évében. Októberre összejött a rekord.

Októberre viszont a számok is világossá teszik, hogy idén még kevésbé tudják Orbánék kezelni az állam pénzügyeit. Az NGM tájékoztatója szerint október végéig 3667,7 milliárd forintos hiány halmozódott fel az államkasszában, ami 612 milliárddal, vagyis 20 százalékkal meghaladja a 2024 azonos időszaki állapotát. Ez pedig akkora emelkedés, amit a néhány százalékos inflációval semmiképpen sem magyaráz. Érdemi növekedés pedig alig lesz idén, így a GDP-arányos ráta sem nézhet majd ki jól. (És ezen a ponton megjegyzem: az állami cégek eddig idén 400 milliárd forint osztalékot utaltak az államkasszába, vagyis ennyi egyszeri bevételhez sikerült jutnia az államnak. Ha nem lettek volna ennyire „szerencsések”, a hiány már a négyezer milliárd forintot is meghaladná.)

Nagy Márton tárcája a rekordhiány ténye mellett jótékonyan eltekintve inkább annak örül, hogy a költségvetés stabil, hiszen „ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774,0 milliárd forint) 76,8 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (83,3 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése”. Csakhogy eredetileg nem ez volt a terv, ahogy tavaly, úgy idén is már tavasszal muszáj volt módosítani a 4123 milliárdos terven. Ha ehhez viszonyítanánk, akkor már 88 százalékos teljesülésről kellene beszélni.

Mindezek mellett az NGM büszkeséggel közli, hogy minden választási osztogatásra jut pénz, hiszen „a kormány képes minden szükséges forrást előteremteni az olyan családokat, nyugdíjasokat, fiatalokat és vállalkozásokat támogató programokhoz”. (Igaz, a bejelentett intézkedések az idei költségvetést kevésbé, a jövő évit annál inkább terhelik, erről itt írtunk részletesen).

Csak az október hónap kedvezőbben alakult, mint az előző évi, 339 milliárdos hiány jött össze, bár 2019-től kezdődően így is ez a harmadik legrosszabb októbere a költségvetésnek.

Bár a részletes államháztartási jelentés majd csak két hét múlva lesz elérhető, néhány információt már elárult a tárca a közleményében.

• Például az adó- és járulékbevételek 8 százalékkal magasabban alakultak, a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetén pedig 9 százalékos a növekedés.
• Kamatkiadásokra, vagyis az államadósság finanszírozására október végéig 3785,6 milliárdot költött az állam, ez a szeptember végén ismert összegből kiindulva 684 milliárd októberi költséget jelent. Azt, hogy idén 587,1 milliárddal költenek többet az államadósság finanszírozására, mint tavaly, azzal magyarázza a tárca, hogy „ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza”.
• Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra összesen 2110,2 milliárd forintot fizettek ki, ez 372,7 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakánál.
• Október végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6072 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2413,8 milliárd forintot fizettek ki.