Fantasztikus év, repülőrajt – mérhetetlen és meglehetősen hihetetlen optimizmussal fordult rá az Orbán-kormány a 2025-ös évre, amiből feltehetően masszív csalódás lett. Nemcsak az ágazatok többsége teljesít kivételesen pocsékul, de a mára teljesen felborult költségvetési folyamatokat sem sikerül rendbe tenni. Sőt! Már egy hónappal ezelőtt arról írtam, micsoda deja vu érzése lehet annak, aki követi ezeket a folyamatokat, ennek pedig a márciusi adat sem vet véget.

Az egész évre tervezett költségvetési hiány 61,8 százalékát sikerült mindössze három hónap alatt összehoznia a kormánynak.

Ha az első három hónapot nézzük, az elmúlt öt év legrosszabb eredményét látjuk. Ha csak a márciust nézzük, még pocsékabb a helyzet, hiszen az elmúlt 24 évben ennél nagyobb csak egyetlen egyszer volt a márciusi hiány. Méghozzá „2022-ben, a háború kitörésének évében és az energiaválság kirobbanásakor” – írja a Portfolio.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint az első negyedévben 2554,1 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ezen belül a központi költségvetés 2 458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115 milliárd forintos hiányt mutattak.

Utóbbival kapcsolatban érdemes egy gondolat erejéig megemlíteni, hogy az Európai Uniónak kötelezően elkészítendő EDP-jelentés szerint valamiért úgy gondolja a kormány, hogy a tb-alapokat idén sikerül nullszaldósra kihozniuk, holott erre az elmúlt években egyszer sem volt példa.

Csak a harmadik hónapot nézve pedig rekord közeli összeg, 831,2 milliárd forint hiányzott az államkasszából. Ennél nem sokkal volt magasabb a 2022. márciusi hiány, 875 milliárd forint.

Nagy Márton tárcája azonban ezek miatt látszólag egyáltalán nem aggódik, és bár a részletes államháztartási adatokat csak két hét múlva fogják nyilvánosságra hozni, pár információt már elárultak. Például, hogy a Prémium Magyar Állampapír és a dollárkötvények után jelentős kamatot fizettek ki március végéig, 1553,7 milliárd forintot, ami 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évinél.

Márciusban a februári állapotból kiindulva 515,5 milliárd forintot fizethettek ki. Ugyanakkor joggal gyanítható, hogy idén is elméretezték a kamatkiadások előirányzatát, hiszen az éves tervnek 40,5 százalékát sikerült elkölteniük.

További részletek a tárca közleményéből:

• jelentősebb összeget költöttek a rezsivédelmi támogatásokra,
• a járulékbevételek tavaly ilyenkorhoz képest 11,6 százalékkal voltak magasabbak, ezen belül az áfából volt jelentős többletbevétel (265,6 milliárd forint),
• március végéig 2189,5 milliárd forintot fizettek ki a nyugdíjakra, ami szintén magasabb a tavalyinál. Bár a közlemény nem tér ki rá, ez teljesen természetes folyamat részben az éves nyugdíjemelések miatt, részben pedig azért, mert a friss nyugdíjasok a magasabb korábbi keresetük miatt az átlagnál magasabb nyugdíjban részesülnek.