A pénzügyminiszteri expozéval megkezdődött, és délutánra le is zárul a parlamentben az idei, a Tisza-kormány által újraszámolt költségvetés általános vitája. A büdzsét még tavaly nyáron fogadta el az akkor fideszes többségű parlament, Nagy Márton akkor nemzetgazdasági csúcsminiszter víziójában 3,7 százalékos GDP-arányos hiány, 4,1 százalékos gazdasági növekedés és csökkenő államadósság szerepelt.

Már az első negyedév végére tudni lehetett, hogy ebből semmi nem jön össze: március végére összejött az egész évre tervezett államháztartási hiány 90 százaléka, miközben a gazdasági növekedés a tervezett felét sem érte el, az első negyedévben 1,7 százalékos volt. Az áprilisi választás után hivatalba lépett Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András a büdzsé átvilágítása után azt mondta: 8,3 százalékos lenne a tényleges deficit, amit a kormány intézkedéseivel 7,5 százalékra tudnak mérsékelni.

Röpködő ezermilliárdok

Ehhez több ezer milliárd forintokkal kellett a bevételi és a kiadási előirányzatokat is módosítani, erről itt írtunk bővebben, de a költségvetés átírásával foglalkoztunk a Dohánygyár podcast legutóbbi adásában is. Amit már tudni lehet: 5244 milliárddal lett több a kiadás, 2352 milliárddal nőttek a bevételek. Előbbiek így 43 781 milliárdról 49 025 milliárdra ugranak, utóbbiakat 39 562 milliárd helyett 41 915 milliárd forintra tervezik, vagyis a hiány 7110 milliárd forint lesz.

A költségvetési törvény parlamenti vitája a papírforma szerint alakult. Kármán András pénzügyminiszteri expozéjában arról beszélt: a feladatuk az, hogy a büdzsé ismét a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, helyreállítsa azt a kiszámíthatóságot, amire az államnak, a gazdaság szereplőinek és a háztartásoknak egyaránt szüksége van. Az előző kormány felelőtlen gazdálkodását, a Fidesz fedezetlen választási költekezését, a félrekalkulált gazdasági növekedést, a masszív túlárazásokból következő többletkiadásokat, valamint az eredeti költségvetési törvénybe „hazug módon betervezett” uniós forrásokat okolta a hiánycél tarthatatlanságáért.

Azt mondta, hogy az államadósság GDP-arányos mutatója 2026-ban átmenetileg emelkedik, ugyanakkor azt ígérte, hogy 2027-től ismét az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják. A mostani költségvetés-módosítás egyszeri számbavétel és beavatkozás, a kormány a 2027-es költségvetés előkészítésével párhuzamosan benyújtja majd a középtávú költségvetési strukturális tervét is, vagyis többéves fiskális stratégia készül, ami elvezethet ahhoz, hogy 2030-ra az ország teljesítse az euróbevezetés feltételeit. Később, a frakciók vezérszónokainak adott válaszában arról is beszélt, hogy a kormányváltáskor „ki volt söpörve a padlás, annyira felélték a likvid tartalékokat, hogy az már az állam napi működését veszélyeztette”, a kincstári számlán 1000 milliárd forint volt, míg ma már több mint 5000 milliárd forint van.

Tizenegy év, nyolc évközi módosítás

A pénzügyminiszter után a Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor ismertette a testület véleményét a benyújtott törvényjavaslatról. Felidézte, hogy 2015 eleje óta ez már nyolcadik alkalom, amikor Költségvetési Tanács elé került a költségvetési törvény évközi módosítása; legutóbb 2023-ban volt erre példa. Horváth Gábor szerint a makro- és reálgazdasági mutatók, a gazdasági környezet változása indokolttá tette az évközi költségvetési korrekciót, ami kiemelt szakmai felelősséggel jár.

„A szokásosnál is nagyobbak a kockázatok, minden korábbinál fontosabb a költségvetési fegyelem és az óvatosság” – mondta a KT elnöke, aki szerint a módosított törvényi feltételek szerint a Tanács szerint a költségvetés megfelel a jogszabályoknak, de abban vannak kockázatok. Ezt egyébként megfogalmazta a testület az augusztus 24-én közzétett írásos véleményében (pdf) is. Ezzel együtt a törvénymódosítás megfelel az adósságszabálynak, alkalmazható a felmentési klauzula (az alkotmány szerint nem lehetne elfogadni olyan költségvetést, ami növeli az államadósságot, de ez alól bizonyos feltételekkel felmentés adható - ezeknek a feltételeknek a listáját bővítette a Tisza egy alaptörvény-módosítással).

A vitában a kormánypárti frakcióvezető, Bujdosó Andrea azt mondta: egy költségvetésnek nem az a lényege, hogy jól hangozzon, hanem az, hogy igaz legyen, pontos legyen és átlátható legyen. Felidézte, hogy mekkora lyukat ütött a költségvetésben a távozó Orbán-kormány, és arról beszélt: a pénz egy része úgy vándorolt ki a büdzséből, hogy meglopták az embereket, túlárazott szerződéseket kötöttek, közpénzből értelmetlen, pazarló beruházásokat finanszíroztak, a közérdek helyett kivételezett üzleti körök érdekei váltak az elsővé. A 7,5 százalék magas hiány, de valódi – hamis számokra nem lehet gazdaságpolitikát építeni.

Fidesz: a „be nem tartott ígéretek és az eladósodás költségvetése”

A Fidesz részéről Palóc André, a korábbi gazdasági minisztérium és Nagy Márton szóvivője véleményezte a költségvetést. Szerinte a Tisza tervezete a „be nem tartott ígéretek és az eladósodás költségvetése”, és azt mondta, hogy 300 milliárd forintos megszorítás van a törvényjavaslatban. Nehezményezte, hogy a kormány megszüntette az üzemanyagok védett árát, hogy számos választási ígéretét nem váltja valóra.

Hargitai János (KDNP) szerint amit elmondott Kármán, és ahogy elmondta, az logikus és hiteles volt. Évtizedes távlatokban tekintett vissza a Fidesz-KDNP-kormányok költségvetési politikájának alakítására, arra, hogy a 2010-es években csökkentették a deficitet és az államadósságot, de elismerte, hogy utána nőtt, bár szerinte abban, hogy idén elszállt a deficit, és nem tarthatók a tervek, már a Tisza-kormánynak is felelőssége van.

Reagált arra is, amit Kármán András az expozéjában a „hazug módon betervezett” uniós forrásokról mondott. Szerinte nem volt felelőtlenség beépíteni a költségvetésbe az Európai Uniótól várt, és az Orbán-kormány által évekig meg nem kapott uniós támogatást, mert az szerintük járt nekik.

„Mit tehettünk volna? Mondjuk azt, hogy mi vagyunk a rosszfiúk, akiknek nem jár a pénz, és így nem is számolunk vele?”

Hargitai nehezményezte azt is, hogy túlárazottaknak neveznek bizonyos beruházásokat, és kiemelte a mohácsi híd ügyét, ami szerinte, ha a mostani kormányon, és Vitézy Dávidon múlik, „a büdös életben meg nem valósult volna”. Szerinte az értékválasztás volt a Fidesz részéről, ahogyan például a mohácsi hidat elkezdték építeni (kis érdekesség: a hídra a választás előtt két nappal 100 milliárdot utaltak ki Lázár Jánosék a fideszes oligarcha, Szíjj László cégének).

Apáti István (Mi Hazánk) szerint kérdéses, hogyan akarnak 7,5 százalékos hiányról 3 százalékra menni úgy, hogy ebben a ciklusban csak két nem választási év van, hiszen 2029-ben EP- és önkormányzati, majd 2030-ban parlamenti választás lesz; kétségét fejezte ki, hogy a Tisza ne készítene választási költségvetést. Nehezményezte a rendészeti dolgozók fizetésemelésének elmaradását és szóvá tette, hogy bár lehetett tudni a választás előtt, hogy a Fidesz a felperzselt föld stratégiáját választja, ha át kell adni a hatalmat, a Tisza így is mindent megígért.