Az utolsó pillanatban, augusztus 31-én nyújtotta be a parlamentnek a módosított idei költségvetést a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium. A felülvizsgálatra nagy szükség volt, és nem csupán azért, mert áprilisban megbukott az Orbán-kormány. Az előző vezetés még tavaly nyáron fogadta el az idei költségvetést, ami gyakorlatilag homokra épített vár volt. Több mint 4 százalékos növekedéssel terveztek, magasabb inflációval, alacsonyabb hiánnyal, ami már alapjaiban is meghatározta és jelentősen befolyásolta a tervek valósághoz való viszonyát.

A választások előtt aztán úgy költekezett az Orbán-kormány, mintha nem lenne holnap, minden pénzt elvertek, sikerült pár hónap alatt az egész évre tervezett hiány 91 százalékát összehozni. Lényegében romokat örökítettek a következő kormányra.

A felelőtlen tervezés és az esztelen költekezés miatt kialakult kritikus állapot mindenképpen szükségessé tette az idei költségvetés felülvizsgálatát, ami az új kormány részeként felálló Pénzügyminisztérium első dolga volt.

Gyorsan ki is derült: az előző vezetés több nagyobb tételt „elfelejtett” beírni a költségvetésbe, a valós hiány az átvizsgálás után 8,3 százalékos volt, szemben az elfogadott 3,7 százalékos céllal. A kettő közötti különbség jelzi, milyen állapotban hagyta maga után az állam pénzügyeit az Orbán-kormány. Ezt az új makropálya és a felülvizsgált költségvetési folyamatok mellett a tervek szerint 7,5 százalékra tudják/fogják lefaragni Kármánék év végére.

Forintosítva mindez azt jelenti, hogy az Orbánék által összerakott költségvetésben szereplő 4218 milliárd forint helyett 7110 milliárd forint fog hiányozni idén az államkasszából. Ez úgy jön össze, hogy az átszervezések, a spórolások és az új kormányzati intézkedések kiadásnövelő intézkedései révén az állam

• bevételei 39 562 milliárd forint helyett 41 915 milliárd forintot tehetnek ki;
• a kiadásai 43 781 milliárdról 49 025 milliárdra ugranak.

A bevételnövelő tényezők között a legnagyobb hatása az uniós pénzek hazahozatalának van. Az uniós programok bevételei előirányzaton 1800 milliárd forint helyett 3708 milliárd forintra számítanak Kármánék. Ezzel szemben vannak jelentősebb bevételcsökkenések is, amit elsősorban a helytelen és megalapozatlan költségvetési tervezés magyaráz:

• társasági adóból közel 250 milliárddal kevesebb pénz folyhat be az államkasszába,
• jövedéki adóból 220 milliárddal kevesebb,
• áfából közel 400 milliárddal kevesebb pénzt várnak.

Ezzel szemben a kiadások nagyobb ütemben nőnek a bevételeknél, ezen belül az állami vagyonnal kapcsolatosak emelkednek a legjobban az új költségvetésben, több mint 1400 milliárddal, 1770 milliárd forintra. Tekintve, hogy az idei első félévben még csupán 120 milliárd forintos kiadás keletkezett ezen a soron, a második félévben jelentősebb kiáramlás történhet. Közel ezer milliárd forinttal több lesz az úgynevezett egyéb kiadás, 1540 milliárd forint, ahogy a kamatkiadások is némileg magasabb szinten alakulnak. Az uniós pénzek beáramlásával párhuzamosan az uniós programokkal összefüggő kiadások is az Orbánék által tervezettnél többet jelentenek majd, 3467 milliárd forintot.

Kármánék a váratlan helyzetekre is igyekeznek jobban felkészülni, a tartalékok nagyságát összesen 756 milliárd forinttal növelték. Ebből 500 milliárd az új Havaria Alap fedezete lesz, amit az aszállyal és az energiaválsággal összefüggő kihívások kezelésére hoztak létre. Emellett a fennmaradó nagyjából 250 milliárd forinttal a céltartalékokat emelték meg, ami eddig alig 750 milliárd forint volt.

Kármánék közel 120 milliárd forintot spórolnak az úgynevezett költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásain. Erre Orbánék 13 550 milliárd forintot irányoztak elő, ami az új vezetés szerint lefaragható 13 427 milliárd forintra. Noha nem túl látványos a megtakarítás ezen a soron, Orbánék a választások előtt a szokásosnál is nagyobb ütemben igyekeztek innen pénzt kiszórni. Ezen az előirányzaton az állam működésével kapcsolatos kiadások szerepelnek, egyebek mellett például az informatikai központosított beszerzéseket is innen fedezik.

Jól látszik a fenti ábrán is, hogy a választások előtti hónapokban az előző évi havi átlagoknál jóval többet költöttek, így az első félév végére az egész évre szánt előirányzat több mint 66 százaléka ment el.