A Pénzügyminisztérium szerda délután közleményt adott ki arról, hogy elvégezték a 2026-os költségvetés átvilágítását. Az idei költségvetési törvényt még 2025 nyarán fogadta el az előző parlament, a Nagy Márton-féle büdzsé szerint idén 3,7 százalék lehetett volna a GDP-arányos deficit. A múlt idejű feltételes mód nem véletlen: a bukott kormány gazdasági minisztere már ötven nappal 2026 kezdete előtt kénytelen volt újratervezni az idei költségvetést – miután a tavalyit sem tudta tartani, ahogy az előtte lévőt és az azelőttit sem –, és 4218 milliárd forintról 5445 milliárd forintra emelte a 2026-os hiánycélt, ami nagyjából 4,8 százalékot jelentett volna.

Hogy ez sem tartható, már hónapok óta tudni lehet: május elején már arról írhattunk, hogy komplett romhalmazt csinált a távozó kormány a költségvetésből, április végén ugyanis már 3849,8 milliárd forintos lyuk tátongott a büdzsében. Bár az elviselhető májusi, majd kiugróan jó júniusi költségvetési adatok nyomán az első fél év végére a deficit 3382,2 milliárd forintra csökkent, a pénzügyminisztériumi átvilágítás szerint az államháztartási folyamatok idén valóban kritikusak.

„Az új kormány által elvégzett átvilágítás megállapítása szerint… kormányváltás nélkül, a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt sikerült a GDP 7,5 százalékára mérsékelni”

– áll a minisztérium közleményében, ami kitér arra is, hogy amint korábban már ígérték, a kormány augusztus végéig módosítja az idei költségvetést, és új hiánycélt határoz meg erre az évre (majd október végéig benyújtják a 2027-es költségvetés tervezetét, illetve elkészítik a középtávú költségvetési tervet). A kormányváltás utáni átadás-átvétel során nyilvánosságra került belső kormányzati előrejelzésben egyébként 6,8 százalékos hiány szerepelt, tehát Nagy Mártonék még házon belül sem tudtak vagy akartak pontosan prognosztizálni.

A minisztérium a tervezett és a tényleges költségvetési folyamatok, illetve hiánypályák közötti eltérésről azt írta, hogy a deficitet növelő tételek legnagyobb része, ami 3,1 százalékkal növelte a hiányt, politikai döntésekhez kötődik.

A minisztérium szerint a 2026-os költségvetési tervben nem szereplő, idei első negyedéves kampányintézkedések 1,3 százalékponttal növelték a hiányt. Ezek között említik az alábbiakat:

• A 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.
• Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont.
• Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO₂-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.
• A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpont: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.

A PM szerint ezeken túl az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel. Ezek között az alábbiakat sorolják fel:

• az önkormányzati egyenleg romlása,
• az N7 állami hadiipari cég terven felüli költései,
• a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díj,
• az M49-es és egyéb útfejlesztések,
• valamint az egészségügy megnövekedett hiánya.

Mindezek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett. Ráadásul ezek mellett Nagy Mártonék a GDP 1,1 százalékát kitevő, összesen 969 milliárd forint összegben számoltak olyan európai uniós forrással, amit a NER idején nem tudott volna lehívni az ország „a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában”.

A valós örökséget ezért a Pénzügyminisztérium szerint úgy kell számolni, hogy ezt az összeget nem számítják a bevételek közé, ezért állítják azt, hogy „az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna”.

A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések a PM szerint összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül, de „a 8,3 százalékos örökölt hiány egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet”.

Egy kis betét, egy kis kivét

Hogyan lehet a 8,3 százalékból 7,5 százalék, már ami a GDP-arányos hiányt illeti? A PM szerint az EU-megállapodás a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei deficitet. Ez több, az egyenleget részben rontó, részben javító tételből áll össze. A helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) forrásokból érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka, de ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.

A 3,5 milliárd euró kedvezményes finanszírozású RRF-hitel költségvetési hatása attól függ, hogy a transzferek, tőkeemelések a költségvetési körön belülre, vagy kívülre érkeznek, írja a PM. Az idei költségvetési hiányt összességében 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik az RRF-fel kapcsolatos augusztusi, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek. Ilyen például a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programokkal kapcsolatos kiadások összege.

A minisztérium szerint mindent összevetve, az EU-megállapodás 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt.

Az is kiderül a közleményből, hogy ezek miatt a tőkeemelések miatt döntött a hét elején az Államadósság Kezelő Központ egy 3 milliárd eurós kötvénykibocsátásról, mivel azoknak augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igénye lesz.

A minisztérium szerint „az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt” az EU-támogatások hazahozatalának 0,5 százalékpontos hatása mellet csökkenti 0,2 százalékkal a kekvák megszüntetése, továbbá 0,1 százalékponttal a forint erősödése és a hozamok csökkenése (Kármán András a Reuters szerint egy szerdai sajtótájékoztatón – lapunkat erre, a korábbi pénzügy- és gazdasági minisztériumi gyakorlatnak megfelelően nem hívták – arról beszélt, hogy a kormánynak nincs kőbe vésett árfolyamcélja, de fontosnak azt tartja, hogy kiszámítható legyen az árfolyam). A PM közleményének abból a részéből, miszerint „további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne”, elképzelhető, hogy lesznek költségvetési kiigazítást szolgáló döntések, de egyelőre csak az biztos, hogy az új hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg.

Aknák 2027-re

A minisztériumi átvilágításból az is kiderül, hogy az idei évet jelentős egyszeri tételek terhelik. Ilyenek a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások, amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. Ezeken is túl a várható 2027-es hiányt az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal emelheti.

Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkenése, a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál, valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése. Ez utóbbinak GDP-arányosan 0,3 százalék a hatása, a többinek 0,2-0,2 százalék. „Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg” – zárul a PM közleménye.