Vitézy: Még a választás előtt két nappal is kiutaltak Lázárék százmilliárdot Szíjj László cégének a mohácsi hídra

belföld

Hosszú, bő húszperces videóban számolt be a közlekedési miniszter a „soha meg nem térülő” mohácsi híd építéséről, és a kivitelező Duna Aszfaltnak, Szíjj László cégének kiszórt tíz-, vagy inkább százmilliárdokról. „A Közlekedési és Beruházási Minisztérium legnagyobb beruházásainak egyike a mohácsi híd megépítése, amely összesen 451 milliárd forintért van folyamatban jelenleg is” – kezdte az összefoglalót a miniszter, aki számos, a beruházás körüli figyelemreméltóan pazarló és indokolatlan kormányzati döntést sorolt fel.

Forrás

A híd elkészítésére 2024 júniusában szerződött le az akkor Lázár János vezette építési és közlekedési tárca az egykor Szijjártó Pétert is meghajókáztató NER-s oligarcha Szíjj cégével. A beruházás már akkor sem volt olcsó: tartalékkerettel együtt már az első ár „eleve 300 milliárd forint plusz áfa volt”, ami bruttóban körülbelül 382 milliárd forint. A pénzből ráadásul 20 százaléknyi, 59 milliárd forintos előleget nyomban ki is utaltak a cégnek „rögtön a szerződés megkötése után”.

Már ekkor kétszer kétsávos hidat terveztek; „amikor próbáltunk utána menni, mégis milyen számítások indokolták a kétszer két sávot. Erre az egyetlen dokumentum, ami rendelkezésünkre áll, az egy 2020. májusi, tehát a beruházás elindításához képest négy évvel korábbi úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány”. Ez „finoman szólva sem támasztja alá azt, hogy erre miért volt szükség” – fogalmazott a miniszter. Ez a tanulmány napi 6500-as úgynevezett egységjármű-forgalommal számolt, Vitézy megjegyzi: a fővárosban például a Petőfi híd, a Rákóczi hídnak vagy a Megyeri híd forgalma ennek körülbelül a tízszerese.

Szerinte nem az volt a baj, hogy híd épül ott – „a térségi kapcsolatok miatt akár indokolható is egy új Duna-híd létesítése Mohácsnál”, fogalmazott egy helyen –, hanem az, hogy ez kétszer kétsávos lesz. „Egy kétszer egysávos közúti híd biztosan nem került volna több mint 300 milliárd forintba ezen a helyszínen, tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt”, mondja a miniszter, hozzátéve: az elődjének azonban „még ezt is sikerült tetéznie”.

Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart 2024 elején
Fotó: Bankó Gábor/444

Ugyanis Lázár János 2024 végén, a két ünnep között úgy döntött, hogy nemcsak a hidat, „hanem végig tovább az alföldi oldalon az 57-es útig vezető szakaszt is kétszer két sávon kell kiépíteni”, az erről szóló döntést egy miniszteri utasításban tették közzé december 30-án. Vitézy felidézi, hogy mivel a mohácsi lakosság túlnyomó része a Duna jobb (nyugati) partján él, „soha fel nem merült korábban, hogy az alföldi oldalon, ahol tényleg alig van forgalom” szintén kétszer kétsávos legyen az út.

Miközben „a számítások szerint az 51-es útig vezető, tehát az új szakaszon, ami az eredeti szerződésben kétszer egy sáv volt, és úgy számolnak, hogy 2028-ban a csúcsórában 490 autó használja két irányban a szakaszt, egy egész nap alatt 5000, és 2045-ben a legoptimistább számítások szerint is ez fölmegy óránként 600-ra, napi 6200-ra”.

Idén tavaszra elkészült egy másik, „optimistább”, a majdani M9-es autópályával is számoló tanulmány, ami hatására „2026. március 13-án, kevesebb mint egy hónappal az országgyűlési választások előtt Orbán Viktor aláírásával egy nem nyilvános kormányhatározat születik (...) Arról hoz döntést a kormány, hogy kétszer két sávra bővítsék fel ezt a szakaszt”. Egyben előírja a kormány, hogy a kivitelezési szerződést március 31-ig módosítsák – tehát még a választások előtt bő tíz nappal. Ehhez a kormány átcsoportosított az állami tömegközlekedési cégtől, tehát a MÁV-tól és a Volánoktól (jogilag ez már egy társaság) 76 milliárd forintot, „ami nyilván majd ahogy az év halad, bár az új kormánynak, azaz nekünk fog problémát okozni” – mondja Vitézy, aki szerint ez is egy költségvetés kozmetikázás.

A szerződést át is írták március 30-án úgy, hogy „a korábbi díjra ráemelnek további 76,45 milliárd forintot áfával együtt, és így összességében a beruházás teljes költsége az nettó 355 milliárd forintra emelkedik, míg összességében a teljes beruházási költség 451 milliárd forint lesz”. Ráadásul az előlegről szóló részt is átírták: „úgy módosították a szerződést, hogy az előleg mértéke minden építési mérföldkőre 98 százalék”. És még ráadásabbul: miközben normál esetben az előlegekre van valamilyen garancia van – hogy ha mégse végzi el a kivitelező munkáját, akkor a megrendelő a pénzénél maradjon –, „itt ilyen garancia nincsen, nem áll bankgarancia a kifizetett tételek mögött”.

Mi lett ennek a vége? Rengeteg nulla a Lázár–Szíjj tengelyen. „A helyzet úgy néz ki, hogy összességében a Duna Aszfaltnak 155,8 milliárd forint előleget fizettek ki a korábbi 59 milliárdon felül”, majd „április 10-én a választások előtti pénteken utaltak ki 94,3 milliárd forint előleget”.

Vitézy azt mondta, még mindig nincsenek az átvilágítás végén, de „ez egy állatorvosi ló arra, hogyan szórták két kézzel a magyar adófizetők pénzét” a NER-hez közeli nagyvállalkozókhoz. Méghozzá úgy, hogy „közben megint meghamisították a magyar költségvetést”.