Nyolc hónap alatt sikerült elérni a 2023-ra tervezett költségvetési hiány 97 százalékát. Az augusztusi deficit a tavaly augusztusi másfélszerese lett.

És nem a hatalomra került ellenzék, amivel a Fidesz a kampányban riogatott. Az adóemelések és az árstopok mellett olyan szent tehenekhez is hozzányúltak, mint a rezsicsökkentés vagy a családtámogatások. És a sornak aligha van vége.

Ha már Orbán Viktor lett a Bokros Lajos-szakítószilárdságú számvizsgáló az EU-ban, érdemes megnézni, mennyire stabil és kiszámítható az a költségvetés, amiért kormányfőként ő felel. Egyszeri tételek, menet közbeni módosítás – mindent megcsinált, amit most kifogásol.

539,7 milliárd forint.

Adóbevételek is kiestek a járvány miatt kialakult gazdasági válság miatt, de a hiány javarészt a kormányzat pénzszórásából jött össze.

Varga Mihály szerint a költségvetési hiány 9 százalék körül lehet, és a költségvetési viták miatt előfordulhat, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban.

A központi alrendszer bevételei 4,8 százalékkal csökkentek.

Már több mint 550 milliárd forintot költöttek egészségügyi eszközbeszerzésekre.

Az Államadósság Kezelő Központ 1890 milliárd forintról 3600 millárdra módosította az előrejelzését.

Nagyobb államháztartási hiányt és nagyobb munkanélküliséget is jósolnak Orbán kormányánál. Az Európai Bizottság szerint a kormány munkahelyvédelmi intézkedései csak korlátozottan képesek enyhíteni a károkat.

A pénzügyminiszter szerint „nincs kőbe vésve” a három százalékos államháztartási hiány sem.

A Pénzügyminisztérium közölte, hogy a központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt.

Májusban 106,1 milliárd forint hiányt mutatott az államháztartás központi alrendszere.

Ömlött a pénz rendesen a választások előtt.

Pedig az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban 1,8 százalékos hiányt ígért. Az NGM-nek valahonnan elő kell szednie 484 milliárd forintot.