Önmagában nem kellene kuriózumnak vagy rendkívüli eseménynek lennie annak, hogy az Európai Unióból jelentős pénzek érkeznek egy uniós tagállamhoz. Csakhogy Magyarország esetében mégis az, hiszen már évek óta csak nagyon visszafogottan érkezik uniós támogatás az államkasszába a kormány és az Európai Bizottság között kialakult, egyelőre fel- és megoldatlan problémák miatt.

Idén januárban azonban 240,3 milliárd forintnyi „brüsszeli” pénz folyt be a költségvetésbe, ami óriási segítséget jelentett abban, hogy legalább látszólag normálisan induljon a 2026-os év a költségvetésben.

Bár a 2020-2022 közötti évkezdethez képest ez a fasorban sincs, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint januárban az államháztartás központi alrendszere 32,3 milliárd forintos többlettel zárt.

Ha azonban nincs az EU-tól érkező 240,3 milliárd – ahogy például tavaly januárban nem volt –, vagy ha ennél valamennyivel kisebb összeg érkezett volna az államkasszába, jó eséllyel ismét mínuszos hónappal indította volna az évet a költségvetés. De egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy az elmúlt évek legnagyobb hiányával zárt volna az első hónap. Ez pedig nehezen nevezhető megszokottnak.

A költségvetések jellemzője ugyanis, hogy az év első hónapja többletes, majd elkezdenek romlani az egyenlegek. Ennek oka, hogy januárban az év végi ünnepi költekezések miatt több áfa folyik be, és vannak olyan adónemek is, amik ekkor érkeznek be az államkasszába. A kiadások pedig még ekkor inkább visszafogottabban szoktak alakulni.

Utóbbi mondat most különösen nem állja meg a helyét, hiszen a kormány, ahogy arra az NGM is kitér a közleményében, januárban fizette ki ismét a hathavi fegyverpénzt a katonáknak, amire Orbánék egyszeri 450 milliárdos keretet biztosítottak. Utoljára ilyet 2022-ben csinált a kormány, történetesen akkor is épp választások előtt voltunk.

Bár a részletes jelentést majd csak két hét múlva teszik közzé, néhány dolgot még elárult a tárca:

• az adó- és járulékbevételek 2025 januárjához viszonyítva 9 százalékkal magasabban alakultak,
• a kamatkiadásokra 179,3 milliárd forintot költöttek el, ami 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál,
• nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 593,3 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 232,4 milliárd forintot fizettek ki.

Az is kiderül még, hogy megszületett a legújabb kötelezően használandó szófordulat gazdasági téren. Egy időben a gazdasági semlegesség volt a sláger, majd jött a békeköltségvetés, csak, hogy néhányat említsek, nemrég pedig az NGM bedobta az új jelszót: békegazdaság. Ha már van hadigazdaság, miért ne lehetne békegazdaság is, ami tökéletesen passzol egy békepárti, háborúból kimaradni akaró ugyanakkor folyamatosan harcias retorikát alkalmazó kormány szótárához. Most azt írták ugyanis: „A kormány a magyar emberek és a béke pártján áll, ezért hadi gazdálkodás helyett békegazdaságot épít, mert ez ad lehetőséget a gyarapodásra”, miközben természetesen „Magyarország pénzügyei rendezettek”. Hogy mennyire azok, arról érdemes elolvasni ezt a cikket.