Óriási költségvetési hiányt termelt tavaly a központi költségvetés, az éves deficit 5738,7 milliárd forint, csak a decemberi hiány 1668 milliárd forint lett – előbbi történelmi rekord, utóbbi a második legnagyobb érték a covidos 2020 decembere után. Az adat két ok miatt is megdöbbentő.

Egyrészt önmagában a hiány nagysága miatt, hiszen ezek a számok azt jelentik, hogy a tavalyi év egészében percenként 11 millió forintos hiányt termelt a költségvetés, ha pedig csak a decembert nézzük, akkor óránként 2,2 milliárdos mínusz keletkezett. Másrészt Nagy Márton miniszternek 50 nappal az év vége előtt még megközelítőleg sem sikerült belőnie a deficit nagyságát. Eredetileg 4123 milliárddal tervezték a költségvetést, ezt emelték 4774 milliárdra, amit Nagyék november 11-én 5055 milliárdra növelték. Ennél közel 700 milliárddal lett nagyobb a hiány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott részletes mérlegből ha fillérre pontosan nem is olvasható ki, mi miatt ugrott meg ennyire a hiány, az látszik, hogy mire költöttek tavaly decemberben jóval többet, mint egy évvel korábban.

Ha szeretnék előzetesen kiemelni valamit, akkor ez lenne: a kormány év végén alaposan feltőkésíthette a cégeit, miközben sok pénzt szórt ki állami beruházásokra, azon belül is főként útépítésekre. És mindezzel párhuzamosan majdnem 1000 milliárd forinttal kevesebb bevétele lett, mint amiből 2024 decemberében gazdálkodhatott.

Decemberben közel 3600 milliárd forint bevétel folyt be az államkasszába, amivel szemben 5243 milliárdot költött el a kormány. Utóbbin belül több soron is jelentős ugrás volt a 2024. decemberi költéshez képest.

Jelentősebb ugrások néhány tételnél

A korábbi dupláját fordították az úthálózat rendelkezési állási díjaira, 42 helyett 86 milliárdot költött erre a kormány decemberben, de egyébként az egész éves előirányzatot is közel 70 milliárddal lépte túl. Az NGM ezt azzal magyarázza, hogy egyrészt maga a fizetendő díj is változott, másrészt egyedi elemként az egyes felújítási és nagykarbantartási munkákat is kifizették.

Viszonylag jelentősebb tétel a kiadások között az úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű kiadások előirányzata, amire decemberben az előző évinél 18 százalékkal többet költöttek, ez forintosítva bő 100 milliárdos kiadásnövekedést jelent. Ezen a soron olyan kiadások jelennek meg főként, mint a normatív finanszírozás (vagyis köznevelési célú humánszolgáltatás, hit- és erkölcstan-oktatás, tankönyvtámogatás), és a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása.

Ennél is jóval nagyobb terhelést jelentett decemberben a költségvetésnek az állami vagyon finanszírozása. Itt az állami ingatlanokkal, cégekkel kapcsolatos kiadásokat szokta elszámolni a kormány, amire decemberben 385 milliárdot költöttek, szemben az előző év decemberében felmerült 37 millióval. Bár a mérleg mellé csatolt dokumentumban nem részletezik, a grafikonról leolvasható, hogy ezúttal az állami cégekkel kapcsolatban jelent meg extra kiadás, ami tőkeemeléseket jelenthetett. Például a Paks 2 Zrt. is kapott 80 milliárd forintot. Az egész évet tekintve masszívan túlköltekeztek Orbánék az állami vagyon miatt, hiszen a tervezett 486 milliárd forint helyett kicsivel több mint 1000 milliárd ment el itt. Ugyanakkor 2024 egészéhez mérve is több pénzt fordítottak a vagyonra, akkor 859 milliárd forint volt a költés, aminél 12 százalékkal lett magasabb a 2025-ös kiadás.

Szintén nagyon megugrottak az előző évhez képest az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, itt 16 milliárd után 153,9 milliárdot költött el csak az utolsó hónapban a kormány. Ezen a soron bőven túlteljesítették az előirányzatot, hiszen az eredetileg tervezett 202 milliárd helyett 528 milliárdot költöttek. Az NGM szerint „a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz, az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz és az egyedi magasépítési beruházásokhoz kapcsolódott”.

Nagy Márton tárcája szerint „Magyarország pénzügyei rendezettek” – amit a számok alapján nehéz elhinni –, a minisztérium részben azzal magyarázza a hatalmas hiányt, hogy 248 milliárd forintnyi uniós forrás december helyett csak január első felében érkezik az államkasszába.

Ám ha ezt figyelembe vesszük, a novemberben tervezett 5055 milliárdnál akkor is jóval magasabb deficit lenne a kasszában. Így tehát az állam a tavalyi évet a 2024-esnél is magasabb GDP-arányos hiánnyal zárhatja. Bár az NGM makacsul kitart amellett, hogy megfelelt az 5 százalékos hiánycélnak a költségvetés, a számok alapján ez nem valószínű. Hogy esetleg mégis igaza lesz-e az NGM-nek, az márciusban derülhet ki.