• Kedden közzétette a KSH az idei első negyedévi és tavalyi végleges úgynevezett kormányzati egyenleget. Ebből kiderült, hogy június végéig 3,7 százalékos volt a GDP-arányos államháztartási hiány.
• A tavaly nyáron elfogadott költségvetés szerint egész évben is csak 2,9 százaléknak, 2514 milliárd forintnak kellett volna lennie a deficitnek.
• A kormány tavasszal egyszer már újratervezte a büdzsét, 3981 milliárd forintra módosítva a tervezett hiányt, miután nem tudták kézben tartani a költségvetést.
• Szintén kedden viszont nyilvánosságra kerültek az EU-nak elküldött, újból frissített költségvetési tervek. Ebben az úgynevezett EDP-jelentésben már még magasabb, 4790 milliárd forintos deficit a terv.

Reggel 6 óra van, a rádióból megszólal Sonny&Cher dala, az I Got You Babe. És megint újraindul egy átkozott, rohadt, elcseszett, tényleg soha nem érő február 2-a, ülünk Bill Murray-vel az ágyban, és nem akarunk kikelni onnan.

És akkor most képzeljük ebbe az ágyba Nagy Mártont vagy Varga Mihályt.

A magyar gazdaságpolitikában február 2-a van, már nem tudjuk, mióta, és még nem tudjuk, meddig. A kormányzat költségvetés-készítési, és úgy általában gazdaság-előrejelzési és -tervezési gyakorlata évek óta ugyanabban a taposómalomban jár az I Got You Babe dallamára:

• készül valamikor egy éves állami költségvetés meglehetősen optimista szemléletben, az előző évinél jobb gazdasági mutatókkal kalkulálva,
• hamarosan kiderül, hogy a bevételek alacsonyabbak a vártnál, a kiadások magasabbak,
• hogy a nemzetközi környezet kedvezőtlen (veszélyhelyzet, veszélyhelyzet, veszélyhelyzet!), a devizaárfolyamok rosszul alakulnak,
• az infláció másképp alakult, mint tervezték (Matolcsy, Matolcsy, Matolcsy!),
• és végül hamarosan a gazdasági növekedés, a GDP tervszámai is mehetnek a kukába.