Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7%-a volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal rosszabb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott A kormányzati szektor adóssága 2023 végén 55 134 milliárd forint volt, ami a GDP 73,5 százalékát jelenti – közölte kedden a KSH, részben az MNB adatai alapján.

Az év egészében a kormányzati szektor bevétele 31 814 milliárd forint, kiadása 36 832 milliárd forint volt.

A bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal nőttek, de ezen belül csak 363 milliárd forintos, 5,4 százalékos volt az áfabevétel növekedése (miközben változatlan fogyasztás esetén az infláció miatt ennek 17 százalék körül kellett volna nőnie). A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal, az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal növekedtek.

A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Egy fontos és aggasztó adat a KSH-jelentés kiadási tételei közül:

a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8 százalékkal nőttek.A Pénzügyminisztérium a KSH-adatokra reagálva fölöttébb érdekes közleményt adott ki Tovább csökkentette az államadósságot a kormány címmel. Ebben a tavalyi, számtalanszor módosított költségvetésről kontextus nélkül azt írják: „a KSH ma reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5%-ra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7%-on alakult”.

Ez részben azért érdekes, mert a KSH korábbi gyorsjelentése szerint 2022-ben 73,3 százalék volt az államadósság, igaz, a mostani jelentésben már 74,1 százalékos szintre hozzák ki a 2022 végi államadósságot, amihez képest a 73,5 százalék valóban csökkenés (más dolog, hogy ez semmi másból nem fakad, mint a magas infláció hatásából).

Részben viszont azért is érdekes a PM reakciója, mert a 6,7 százalékos deficit úgy jött össze, hogy az eredeti, még 2022 nyarán elfogadott költségvetés szerint csak 3,5 százalék lett volna az államháztartási hiány. Aztán ez duzzadt folyamatosan 3,9-re, majd 5,2-re, majd októberben 5,9-re, hogy aztán 66 nap alatt az a terv is összeomoljon. Év elejére már 6 százalék körüli deficitről volt szól, hogy végül közelebb legyen a 7-hez, mint a 6-hoz. Egy évvel korábban 6,2 százalék volt a hiány, amint arra a KSH jelentése is utal.

A PM szerint „ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol.” A minisztérium szerint egyébként sincs itt semmi látnivaló: „A Pénzügyminisztériumban rendben halad az idei büdzsé módosítása és a jövő évi költségvetés előkészítése. A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: az idei évben 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban pedig 2,9 százalékra mérsékli azt.”

Tegyük hozzá: 2020 óta még 6 százalék alatti deficitet sem sikerült a kormánynak összehoznia.Ráadásul 2026 választási év lesz, elég merész épp akkorra tervezni a hiány 3 százalék alá csökkentését. Különösen annak fényében merész, hogy miközben a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium kitartana a költségvetési szigor mellett – már amennyire szigor az, amit látunk –, a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca enyhítené azt.

A KSH korábbi adatközlései alapján egyáltalán nem meglepő ez a pocsék eredmény. A kormányzati szektor egyenlege már az első negyedévben mínusz 1728 milliárd forint volt, ami GDP-arányosan 9,8 százalékot jelentett. Ha összegszerűen nézzük, az állam korábban soha nem indította ekkora mínusszal az évet, de GDP-arányosan is csak a gyurcsányi elkúrás idején volt akkora bajban a költségvetés, mint a múlt év elején.

Nem csoda, hogy egy ilyen indítás után és a vártnál rosszabb nemzetgazdasági teljesítmény miatt – a recesszió nem ért véget az első negyedévben, majd a harmadik negyedévi viszonylag jobb eredmény után az utolsó három hónap stagnálást hozott – a tavalyi év a költségvetés-készítés kudarca volt. Nemcsak a reálgazdaságban, hanem az államháztartásban is pocsékul zárult az év: az utolsó negyedévben a GDP-arányos deficit 10,6 százalékos lett, így sorozatban a negyedik olyan év lett 2023, amikor az utolsó három hónapban a deficit meghaladta a GDP 10 százalékát.