Mínusz 1728 milliárddal indította az állam az évet
Idén az első negyedévben 1728,5 milliárd forint, a GDP 9,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya - közölte kedden a KSH. Az elmúlt két év első negyedéveiben összeadva sem volt ekkora mínuszban a magyar állam, hiszen 2022-ben 739 milliárdos, míg egy évvel korában 788 milliárdos volt a kormányzati szektor hiánya.
link
Forrás
Mint látható, tavaly az első negyedévben a GDP 4,8 százalékára rúgó hiányt hozott össze a kormányzati szektor, akkor az év végére 6,2 százalékra nőtt a GDP-arányos deficit. Az idei költségvetési törvényben 3,9 százalékos hiánycél szerepel, vagyis a rosszul indult első három hónap után hatalmas javulást kellene látnunk a magyar állam költségvetésében, hogy ezt a célt sikerüljön elérni. Ehhez képest például májusban a költségvetés egyik fő tartóoszlopát adó áfabevételek 18 százalékkal, 342 milliárdról 283 milliárdra estek - ez nem éppen a kiegyensúlyozott, javuló pályára álló állami gazdálkodás jele.
A KSH adataiból kiderül: a kormányzati szektor bevétele 7210 milliárd, kiadása 8938 milliárd forint volt. Bár az év elején 24-25 százalék volt az éves infláció, az első negyedévben az állam bevételei attól jóval elmaradva, csak 9,2 százalékkal nőttek (ez 607 milliárd forintot jelentett). Az adóbevételek többsége nőtt, de az áfáé például az inflációtól messze elmaradva csak 8,8 százalékkal. Az úgynevezett termelési adók 415 milliárd forinttal, 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, "elsősorban a 2022 folyamán, év közben bevezetett különadóknak köszönhetően" - írja a KSH, egyezően azzal, amit a magyar költségvetés toldozgatásáról-foltozgatásáról írt cikkünkben állítottunk.
A kormányzati szektor igazi problémáját azonban a kiadások jelentik. Ezek 26,5 százalékkal, tehát még az inflációnál is nagyobb mértékben emelkedtek, ezáltal március végéig 1872 milliárd forinttal költött többet a költségvetés, mint egy évvel korábban. Annak, hogy így elszálltak az első negyedéves kiadások, két fő összetevője volt:
- a kamatkiadások 395 milliárd forinttal, 113 százalékkal;
- a kormányzati szektor "egyéb kiadásai" 1085 milliárd forinttal, 77,3 százalékkal nőttek.
Ez utóbbi hátterében a rezsicsökkentés áll, ahogyan ez a KSH jelentéséből is kiderül. Mint írják: ez a tétel "főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében" ugrott meg. A kamatkiadások növekedése pedig azzal függ össze, hogy a magyar államadósságot csak egyre magasabb hozamú állampapírok kibocsátásával lehetett finanszírozni, így az adósságszolgálat egyre több pénzbe kerül.
Hogy a második negyedévben sikerül-e javítani, az a KSH adataiból csak októberben derül majd ki. A havi pénzügyminisztériumi jelentésekből azonban ennél korábban képet kaphatunk az államháztartási folyamatokról - jövő héten például arról, hogy júniusban sikerült-e a májusi, látszólag kedvező eredményeket megismételni.