Kedd reggel a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy az éves államháztartási hiánycél GDP-arányosan 3,9 százalékról 5,2 százalékra nő. Igaz, a közlemény címe az volt, hogy A kormány idén is csökkenti a költségvetési hiány és az államadósságot, és előbbi tényleg 1 százalékpontos deficitjavítás a tavalyi 6,2 százalékhoz képest, bár a kormány az EU-s módszertannal szemben sokáig azt állította, hogy tavaly 4,8 százalék volt a hiány (most már nem állítja ezt, hiszen akkor az 5,2 százalék nem lenne csökkentés).

Mivel az eredeti tervben 3400 milliárdos hiánnyal kalkuláltak Varga Mihály, az első számítással úgy kalkuláltunk, ha a 3400 milliárd lett volna a 3,9 százalék, akkor az 5,2 százalék nagyjából 1100 milliárd forintos hiánytúllépést jelenthet. A kormány és a KSH azonban a közlemény után félórával közzétette frissített gazdasági prognózisát is. És míg korábban arra számított, hogy már a második negyedévben véget ér a recesszió, és éves szinten 1,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, mostanra jócskán lejjebb tekerte a várakozásokat.

Az áprilisi 77 903 milliárd forintos gazdaságméret helyett már csak 74 640 milliárd forinttal számol erre az évre.

Ez mindössze 13 százalékos növekedést jelent beszerzési áron, de egyben azt is jelenti, hogy nem ezermilliárdot meghaladó, hanem annál valamivel kisebb lesz a hiánynövekedést. (A nemzeti bank már néhány napja már olyan prognózist adott ki, hogy a GDP-változás idén a –0,5 és a +0,5 százalékos tartományban lehet, tehát akár egész évre sem zárható ki a recesszió, és a szakmaisága miatt mostanában kormányzati körökből vagy a kormánnyal baráti viszonyt ápoló Parragh László kamarai elnök által támadott MNB épp 5,2 százalékos idei deficitet prognosztizált legutóbb.)

link Forrás

Ez alapján – első sor – azt mondhatjuk, hogy idén

a kormányzati szektor 3902 milliárd forintos deficittel zárhat, ami 900 milliárd forinttal magasabb annál, mint amit a kormány idén áprilisban várt,

míg a központi költségvetés hivatalos egyenlege 767 milliárd forinttal lesz rosszabb a a költségvetési törvényben eddig szereplő 3400,2 milliárdnál.

A tavasszal az Európai Uniónak elküldött úgynevezett EDP-jelentésben (a linken egy excel nyílik meg, a legfontosabb számai a második, 1. Tábla nevű munkalapon vannak) ugyanis még csak -3062,2 milliárdos kormányzati deficit szerepelt. A szeptember végén összeállított legfrissebb adatsorban (excelben itt, szintén az első tábla a fontos) ezek a legfontosabb számok szerepelnek, közülük néhányat a fenti táblázatba is kiemeltünk, összevetve az idén áprilisi prognózissal:

A forint jól fogadta a hírt, hogy a kormány reálisan szembenézett az idei büdzsé tarthatatlanságával: az euró ára 387 forint alá esett (a hétvégén még 394 forint közelében volt az árfolyam).

A KSH a PM-közlemény kiadása után félórával tette közzé a kormányzati szektor második negyedéves és egyben első félév pénzügyi adatait. Ezek elég csapnivalóak voltak: az előzetes adatok szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. I. féléves hiánya. Ezen belül a második negyedév eredménye már jobb lett valamivel, az április-májusi hiány 570 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 3,1 százaléka.

Az adatközléssel egyidejűleg a KSH nyilvánosságra hozta azokat a részletes táblázatokat is, amelyek tartalmazzák a 2023-as frissített költségvetési tervszámokat, amivel egy időben a PM is közzétette honlapján a korábban szűkebb körben kiadott közleményét.

A pénzügyminisztérium keddi bejelentése egyáltalán nem meglepő: nagyjából tíz napja ebben a cikkünkben már összeszedtük, milyen tényezők miatt omlott rá Varga Mihály pénzügyminiszterre és a kormányra már nyolc hónap alatt az idei költségvetés. Maga a pénzügyminiszter is jelezte már egy szeptember végi konferencián, hogy a büdzsé ebben a formában nem lesz tartható. Ez azért is figyelemreméltó, mert így a tavaly nyáron megalkotott büdzsének ez már a negyedik verziója lesz, amiben egyre kisebb GDP-növekedés és egyre nagyobb GDP-arányos deficit szerepel.

link Forrás

Ez cseppet sem utal kiszámítható gazdaságpolitikára (igaz, arra viszont igen, hogy a pénzügyminisztériumban nem folytattak struccpolitikát, nem tagadták tovább a tervek tarthatatlanságát). Augusztus végére ugyanis már csak mintegy százmilliárd forintos mozgástere lett volna a PM-nek, miközben csak az évközi nyugdíjemelés 190 milliárd forintos pluszkiadást jelent.

link Forrás

Figyelemreméltó, hogy a minisztérium közleménye azt írja:

A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2%-ra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt.

Ez két ok miatt is szembeötlő. Egyrészt azért, mert a pénzügyminiszterrel (és volt munkahelyével, a jegybankkal) egyre gyakrabban konfrontálódó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn arról beszélt, hogy az állam nem viselkedik felelőtlen, nem pazarol, a költségvetési bajokat a bevételek okozzák, nem a kiadások szálltak el. Varga Mihályék közleménye ennek gyökeresen ellentmond.

Más kérdés, hogy Nagynak ebben nem is teljesen volt igaza: mint megmutattuk, a költségvetés egyes kiadási tételei, például épp az állam saját magára költött pénzei éppúgy elszálltak, mint ahogy a bevételi oldalon súlyos problémát jelentett az időarányosan 920 milliárd forintnyi elmaradt áfabevétel. Ezt a hatalmas áfaproblémát viszont a PM közleménye most nem is említi – igaz, kiadási oldalon is van épp elég baj: a nyugdíjkiadások a múlt héten bejelentett 190 milliárd forint nélkül is bőven meghaladták a tervezettet, csúnyán elszálltak az állam nettó kamatkiadásai, de lakástámogatásokat is elképesztően elszámolták a PM-ben.

link Forrás

link Forrás

A költségvetést módosító tételek között figyelemreméltó, hogy a kamatkiadások egész éves idei összegét a kormány 3320 milliárd forintra növelte az áprilisi 2976 milliárd forintról. Ez egyáltalán nem meglepő, hanem szintén a reálisabb tervezésre utal: idén ugyanis durván elszálltak a költségvetés nettó kamatkiadásai.

link Forrás

A költségvetés hányattatott sorsáról is beszélgettünk a Newsroom-podcast legutóbbi adásában, ahol szóba került még Matolcsy György, Varga Mihály és Nagy Márton pávatánca, vagyis az, hogy kinek a szava számít a költségvetés, az infláció vagy a bankok megszorongatása esetén, és be lehet-e még tömködni a költségvetésben keletkezett lyukakat: