Matolcsy: Három éve úttévesztésben van az ország, teljes fordulat kell
szeptember 05., 11:26
Második éve Magyarországon a legmagasabb az államadósság kamatterhe az EU-ban
„Az államadósság az 1970-es évek óta rendszereken átívelő mumus lett, az ellene folyó küzdelemben időnként voltak átmeneti sikerek, de tartósan a GDP 70 százalékán van, miközben az alaptörvény szerint 50 százalékon kellene lennie” – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a közgazdasági társaság csütörtöki konferenciáján. Mivel a magyar gazdaság az elmúlt másfél évben előbb recesszióban volt, majd csak nagyon lassan kezdett növekedni, az államadósság megragadt a 70 százalék fölötti szinten, sőt, az idei első félév végén magasabb is volt, mint egy negyedévvel korábban.
Az elmúlt években ráadásul, mint arról korábban Matolcsy György is beszélt, az adósságát nagyon magas kamatozással finanszírozza a magyar állam. Magyarországon idén 4,9 százalék lesz a GDP-arányos kamatkiadás – vagyis a gazdaságban megtermelt minden huszadik forint az államadósság kamataira megy el. Ebben a mutatóban Magyarország már tavaly is az első helyen állt az Európai Unióban – ami persze ebben az esetben a legrosszabbat jelenti –, és az „előnye”, ami valójában hátrány, még nőtt is erre az évre (a második legrosszabb érték az olaszoké volt, de az is mindössze 3,5 százalékot ért el). Figyelemreméltó, hogy az Eurostat adatai szerint ez a mutató a környező országokban ez sehol nem haladja meg a 2 százalékot, azt is csak Romániában éri el.
Horváth Gábor arról is beszélt, hogy a permanens kamathátrányunk versenyképességi kérdés is, a külső szereplők ezt nagyon erősen figyelik. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet szerint a következő gazdasági kormányzás éveiben is a magyar gazdaságot terhelik majd a legmagasabb kamatterhek. A hitelminősítők értékelésén is látszanak az aggasztó jelenségek, az államadósság szintje és kamatköltsége nemcsak a felminősítéseknek szabhat gátat, de az országok rangsorában is hátra kerültünk emiatt az utóbbi években.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint komoly kockázatot jelent, hogy évtizedenként érkezhet olyan sokk, ami a GDP-arányos államadósságokat akár 15 százalékkal növelheti. A csökkenése közben lassú folyamat, kedvező gazdasági konjunktúra kell hozzá, valamint az, hogy az úgynevezett elsődleges költségvetési egyenleg tartósan pluszban legyen – ezeknek most nem látszanak a jelei.