Matolcsy: Három éve úttévesztésben van az ország, teljes fordulat kell
„Mi úgy gondoljuk a jegybankban, és én személyesen is úgy gondolom, hogy Magyarország 2021 óta gazdaságpolitikai úttévesztésben van” – mondta Matolcsy György jegybankelnök a közgazdasági társaság csütörtöki konferenciáján, amelyen „Valahol megint utat tévesztettünk” címmel tartott előadást. „Teljes gazdaságpolitikai fordulatot tartok szükségesnek, a gazdaságfejlesztés részleges fordulatával és államháztartási fordulattal” – fogalmazott Matolcsy, aki egykor még Orbán Viktor gazdasági minisztere volt (ezt a korszakot, mint az előadásából később kiderül, a magyar gazdaságpolitika aranykorának látta).
Sokba került a kormány késlekedése
Állítása szerint az MNB-ben már 2019-ben látták és jelezték, hogy 2020-tól új korszak jön, visszajön az infláció, és nemcsak visszatér, hanem makacs lesz, elhúzódik az egész évtizedre. Emellett lelassul a növekedés, válságok követik egymást, vagyis olyan korszak kezdődik, mint amit az 1970-es években lehetett megtapasztalni (Matolcsy szerint a gazdaságokban ötven- és nyolcvanéves ciklusok figyelhetők meg).
Az MNB már 2021-ben elindította az inflációellenes küzdelmet, nagyjából egy időben a csehekkel, kicsit a lengyelek előtt. A világ más jegybankjai később eszméltek. Az MNB 2021 közepén kérte a kormányt, hogy csatlakozzon ehhez az inflációellenes küzdelemhez, de „akkor nem sikerült áttörnünk, a kormány másfél, de inkább kétéves késéssel követte a jegybankot. Ez sokba került, nagyon sokba” – mondta Matolcsy. Felidézte, hogy ebben az időszakban sokszor kritizálta a kormányt, akár a parlamentben is. De hiába szólt, a jegybank hiába lépett a fékre, „a kormány gázt adott, és ebből gáz lett, nagy gáz”.
Matolcsy 2023 őszén megjelent könyvében még 2030-ra datálta a nemzeti célok elérését, de a kötet idén tavasszal megjelent angol nyelvű kiadásában már 2040-ra korrigálta ezt a dátumot. Holott a 2010-es évtized sikerkorszak volt szerinte, erről megismételte a korábbi kijelentését, miszerint 2010-2019 között volt a Trianon utáni időszak legsikeresebb évtizede. Példaként említette, hogy nem egészen két év alatt megteremtették az államháztartási egyensúlyt – „most négy éve nem sikerül”, szúrta közbe –, volt demográfiai fordulat, beruházási fordulat, helyreállt a gazdaság külső egyensúlya.
Az EU fejlett államai tovább távolodtak
Szerinte 2021 óta viszont olyan mértékben tévesztett utat a kormány és a gazdaságpolitika, hogy veszélybe kerültek a 2010-es évtized eredményei. Magyarországnak két veszélyes ellenfele van, a magas és költséges eladósodás, valamint a „magas és makacs infláció”. Szerinte a gazdaságtörténet megmutatja, hogy ez a kettő miért veszélyes: azért, mert ezek jellemezték az 1970-es évtizedet, majd ebből következően a nyolcvanas éveket is.
A válságjelek már látszanak. Az elmúlt években hazánk konvergenciája, vagyis felzárkózása elmaradt a régiós országokétól, az Európai Unióhoz viszonyított relatív fejlettség listáján 2019 óta a 20. helyről a 23. helyre estünk vissza. A legerősebb európai uniós tagállamoktól ez alatt az időszak alatt távolodtunk, míg a mögöttünk lévő országok közelebb kerültek hozzánk. „Magyarország veszített az unión belüli pozícióiból a hibás gazdaságpolitika miatt” – magyarázta.
A Covid utáni gazdasági helyreállítás még rendben ment, ennek része volt az is, hogy 14 ezer milliárd forintot pumpált a gazdaságba a nemzeti bank. De aztán 2021-től a kormányzati gazdaságpolitika nem, illetve nem jól reagált az inflációs sokkra, és ez megtörte a gazdasági felzárkózást. Az inflációs többlet nyolcvan százaléka az üzemanyagok és az élelmiszerek árrobbanásából jött, előbbi érthető és elfogadható, utóbbi nem. A versenyképesség szempontjából nem fogadható el, hogy a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az egész unióban, mondta Matolcsy. Szerinte az „infláció árnyéka hosszú lesz”, és több ezer milliárdot égetett el az elkopott megtakarítások miatt. A kormány gazdaságpolitikája ebben az időszakban középosztály-ellenes volt.
A külföldi beruházásoktól nem lettünk gazdagabbak
Közben a versenyképességben is súlyos visszaesést szenvedett el az ország. Az export magas, de alacsony hazai hozzáadott értéket tartalmaz. „Ahogy nem lettünk gazdagok húsz-harminc éve a Suzuki-, Audi-, Opel-beruházásokból, úgy most sem leszünk gazdagabbak csakis a külföldi beruházásokból”, érvelt. Tudásintenzív ágazatokban kellene előrelépni, ezekben háromszor magasabb a hazai hozzáadott érték aránya, mint például a járműgyártásban vagy az akkuiparban, mondta.
Az egyensúlyi költségvetésből a tartósan magas hiány felé mozdult el az államháztartás, ami életveszélyes. Különösen veszélyesnek nevezte az adósság finanszírozásának elszállt költségeit, az inflációt jóval meghaladó mértékben megnőtt kamatkiadásokat; erről a jelenségről és ennek veszélyeiről korábban itt írtunk részletesen.
link
Forrás
A jegybankelnök az előadását azzal zárta, hogy hogyan lehetne mégis megnyerni a következő éveket, és 2030-ra (vagy 2040-re) elérni az áhított felzárkózást. „Be kell látni, hogy az ötvenéves ciklusok alapján a 2020-es éveknek vannak veszélyes tendenciái. Ha ezeket nem kerüljük ki, akkor nem lehet visszatérni a tévútról a jó útra” - mondta. Szerinte az nyer, aki felismeri az aknákat, illetve tanulni tud a sikeres országok innovációs eredményeiből, tanulni tud, hogy csak a térségbeli országokat említsük, Ausztriától és Csehországtól. Romániától viszont nem, a román felzárkózás ugyanis gazdaságpolitikailag fenntarthatatlan, olyan ikerdeficittel jár.
A magyar siker kulcsa Matolcsy szerint egy arany háromszög: egyensúly, felzárkózás és versenyképesség. Valamint egy magyar futballedző bölcsességével megjegyezte az előadása végén: a magyar boldogulás útja az, hogy az erősségeinkre kell játszani, nem a gyengeségeinkre.