• Az elmúlt években az extrém nyári meleg és aszály többször okozott súlyos károkat a mezőgazdaságban.
• Idén viszont tartósan forró és száraz nyár a gazdaság egészét visszavetheti.
• A szakértők szerint gazdasági sokkot nem okoz a hőség, de több területen is van hatása, és ez a harmadik negyedévi GDP-ben is megjelenhet.
• Csak az 200-400 milliárd forinttal növelheti az ország „villanyszámláját”, hogy a Duna alacsony vízállása miatt le kellett csavarni a paksi atomerőművet – a négy blokk nyolc turbinájából csak egy működik –, és emiatt megugrik az áramimport.
• A helyzet akkor lehet súlyosabb, ha Paksot őszre sem tudják teljesen visszakapcsolni.

A tartós szárazság és az extrém meleg miatt apadnak a jelentős európai folyók, emiatt csökken az erőművek villamosenergia-termelése (a „tartós” itt nem néhány hetes időtávot jelent, hanem azt, hogy már télen kevesebb hó volt Európában, ezért tavasszal elmaradt vagy a szokásosnál jóval alacsonyabb szinten tetőzött a tavaszi zöldár). Mindeközben az extrém meleg miatt nő a kontinens egészének az áram iránti igénye. A kisebb kínálat és nagyobb kereslet egyenlege magától értetődően az árak emelkedése.

Ezért nem nehéz belátni, hogy a mostani rendkívüli időjárási helyzet a legnagyobb sokkot – nemzetgazdasági szempontból – a villanyszámla megugrásával okozhatja. Mert az igaz, hogy a lakossági fogyasztásért közvetlenül – részben vagy egészében - fix árat fizetnek a felhasználók, ha valaminek van egy valódi ára, azt a nap végén valakinek meg kell fizetnie. Amit a háztartások nem közvetlenül, a számlában fizetnek meg, azt „állja helyettük” a költségvetés, aminek pedig a lakosság is befizetője. Mintha nyitnánk egy zártkörű klubot, ahol csak 500 forint egy feles, de a klubtagsági díjból szépen visszanyernénk a veszteséget.

Az áramnál ráadásul még rosszabb a helyzet.