Az állam magán spórol, magán fog spórolni, elkezd magán spórolni és így tovább, és így tovább. Ha annyi húszezresünk lenne, ahányszor a politikusok erről beszéltek az elmúlt harminc évben, valószínűleg kacagva rántanánk ki a kátyúból a megfeneklett magyar költségvetést, és maradna még reptérre, de akár kiskunsági űrkikötő-építésre is. Csak a saját archívumunkba belepillantva egy júliusi Gulyás Gergelyt találtam, aki a kormányinfón a reptérvásárlás apropóján mondta azt, hogy megszorítások nem lesznek, az állam magán spórol (hogy ha nem is lesznek, de lettek, arról itt írtam bővebben).

Hogy mekkora kamu a magán spóroló állam szövege, azt egyetlen grafikon pontosan megmutatja. Ahogy azt is, hogy a kormánypolitikusok semmit sem tanulnak ebből.

Mit látunk a képen? Azt, hogy 2020 óta – most hirtelen eddig visszamenő adatokat tudtam előbányászni – a költségvetési tervezés egyik sora fixen és kiszámíthatóan ugyanolyan: rettenetesen pontatlan. Ráadásul úgy, ahogy egy konzervatív költségvetés-tervezésben ez soha nem történhetne meg: a terv mindig sokkal kedvezőbb, mint az eredmény.

A kormány úgy tervezte, hogy 2020-ban bő 4700 milliárd forintból működteti az államot (nyilván ez leegyszerűsítés, de azért a Költségvetési szervek kiadásai elnevezés is jelzi, hogy az állami működés kiadásainak jelentős része itt jelenik meg). Ehhez képest végül valójában csaknem 7300 milliárd forint ment el erre, ami a terv másfélszerese.

Sebaj, a 2021-es tervezésbe megint egy ambiciózus cél került, kicsivel kevesebb, mint 5100 milliárd (ez az előző évi tervnél 7 százalékkal több, de az előző évi valós kiadásnál 30 százalékkal kevesebb). Sikerült tartani? Nem meglepő a válasz. Igaz, legalább az előző évinél picivel kevesebb, ezúttal 7268 milliárd volt a tényleges kiadás, így már „csak” (ez egy nagyon vastag idézőjel) 43 százalék volt a kiadás-túllépés.

Jött 2022, és semmi sem változott. Ezúttal 5386 milliárdot terveztek be kiadásnak, ami 26 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi tényleges költésnél (és 6,4 százalékkal magasabb az előző évi tervnél). És az állam akkorát spórolt – valamennyit tényleg –, hogy már csak 33 százalékkal lépte túl a végén a tervezetet a több mint 7100 milliárdos kiadással.

2023-ról tudtuk, hogy inflációban erős év lesz – ehhez képest az előző évi valós kiadások 81 százalékára tervezték ezt az évet. Mi lett az eredménye? Szeptember végén 5326,389 milliárd forintnál jártak a kiadások, ami az éves cél több mint 90 százaléka. És mivel idén szeptemberre 617 milliárd volt a növekedés, és az idei év egészének átlagában is csaknem havi 600 milliárdos ez a tétel, nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy azt mondjuk: októberre 100 százalék fölött lesz ez a mutató.

Hogy aztán 2024-et megtervezzék ismét olyan 15-20 százalékkal alacsonyabban.