Ha a kanadai Celine Dion bár svájci színekben, de megnyerhette az eurovíziós dalfesztivált – ahol már több Európán kívüli ország is képviseltette magát, például Izrael, Örményország vagy Marokkó –, miért ne csatlakozhatna Kanada az Európai Unióhoz?

Főleg, hogy a brit történész, Timothy Garton Ash már 19 évvel ezelőtt eljátszott ezzel a gondolattal, Kanadában pedig Donald Trump beiktatása óta téma a téma. Annyira téma, hogy már mérik is a kérdést.

Nyilván azért lett ez hot topic, mert Trump januárban belengette: az lenne a legjobb, ha Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal. Akkor „nem lennének vámok, az adók jóval alacsonyabbak lennének”, és különben is, a kettő „együtt milyen nagyszerű nemzet lenne”. Aztán meg kirobbantotta a vámháborút, de persze közölte, hogy a vámok eltűnnek, amint Kanada lesz az Egyesült Államok 51. állama.

Justin Trudeau miniszterelnök azonnal visszautasította az „51. állam” gondolatát, és közölte, hogy „ennek annyi esélye van, mint hógolyónak a pokolban”. Igaz, Trudeau aztán több mint kilenc év kormányzást követően lemondott, és kapott is utódot, de ha megnyeri a választást, Mark Carney se fog Trump karjaiba borulni. Pláne, hogy nem (csak) rajta múlik, hogy Kanada az Egyesült Államoktól független ország maradjon.

Ezzel egy időben közvélemény-kutatás is készült Kanadában arról, hogy miként vélekednének az emberek az európai uniós csatlakozásról: február végén az Abacus Data által végzett felmérés szerint a kanadai válaszadók 44 százaléka úgy gondolta, Kanadának az EU-hoz kellene csatlakoznia, és ehhez képest mindössze 34 százalék ellenezte az ötletet. A megkérdezettek 68 százaléka pozitívan vélekedett az EU-ról, és csak 34 százalék mondta ugyanezt az Egyesült Államokról.