Már többet költ az állam az adóssága kamataira, mint a gyógyászati ellátásokra
Két év alatt duplájára nőtt az a pénz, amit az év első tíz hónapjában az államadósság finanszírozására kellett költeni – derül ki a Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett októberi részletes államháztartási adatokból. Az úgynevezett nettó kamatkiadás – vagyis az állam kamatokból származó bevételének és kamatkiadásainak a különbözete – idén tíz hónap alatt 1938,9 milliárd forint volt, míg 2021 októberének végén még csak 1031,7 milliárdot ért el.
Az, hogy így elszálltak a kamatterhek, ahhoz vezetett, hogy idén október végére az állam nettó kamatkiadásai meghaladták az egészségügy egyik legnagyobb és legfontosabb tételét, a gyógyító-megelőző kiadások összegét. Ebbe a kategóriába tartoznak az egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott gyógyászati vagy prevenciós ellátások, így többek között a szűrések, a diagnosztikai vizsgálatok, a műtétek és azt követő kórházi kezelés, a szakápolás, a fizioterápia, vagy éppen a gyógyszerrendelés. Ezekre a célokra az állam idén tíz hónap alatt 1893,1 milliárdot költött, ami nagyjából 2,4 százalékkal kevesebb, mint amennyi a kamatokra ment el.
A grafikonon látható, hogy miközben az adósságfizetés kamatterhei évről évre dinamikusan nőnek – idén októberben a 2020. októberi szint 237,6 százalékán, vagyis majdnem két és félszeresén voltak –, addig a gyógyító-megelőző tevékenységgel sokkal szűkmarkúbban bánik a kormány.
Idén például mindössze 5,29 százalékkal haladta meg az első tíz hónapra erre szánt pénzek összege a tavalyi első tízhavit, miközben az infláció ez év elején még 25 százalék fölött volt, és a tavaly október óta eltelt tizenkét hónapból tizenegyben meghaladta a tíz százalékot. Vagyis reálértéken idén jóval kevesebb jut az egészségügyi ellátásokra, mint tavaly, az ágazattól az inflációs hatással számolva több mint tíz százaléknyi, azaz 170-200 milliárd forintnak megfelelő összeget vont el a kormány.
Így miközben a gyógyító-megelőző kiadások 2020-ban még meghaladták a nettó kamatkiadások másfélszeresét, és tavaly is nagyjából húsz százalékkal voltak magasabban, 2023 októberére ez az arány megfordult, amire korábban még sosem volt példa.
Ahogyan arra sem, hogy legyen olyan év, amikor az államadósság nettó kamatterhei elérik vagy meghaladják a 2000 milliárd forintot – mivel októberben lényegében ezen a szinten voltak, borítékolható, hogy ez idén megtörténik, hiszen tíz hónap alatt összejött az éves előirányzat 92 százaléka. Ráadásul miközben az elmúlt néhány hónapban még csökkent a nettó kamatkiadás idei és tavalyi összege közötti olló, ez a trend októberben megfordult. A nettó kamatkiadások ugyanis a múlt hónapban csaknem ötszázmilliárd forinttal voltak magasabbak a tavalyinál, ennél rosszabb adatot május óta nem közölt a Pénzügyminisztérium.
A nettó kamatkiadások megugrása azt is jelenti, hogy idén október végéig az előirányzott állami kiadások 6 százaléka ment az államadósság terheinek fizetésére. Ez nem példa nélküli, de jóval magasabb arány a tavalyinál: akkor az első tíz hónapban teljesült összes államháztartási kiadás 5,35 százaléka volt a nettó kamatteher. Idén ráadásul egy több évig tartó csökkenő trend szakadhat meg, a tavalyi 5,35 százalékot ugyanis a 2020-as 6,3 százalékról lefelé haladva értük el. Vagyis néhány évnyi javulás után most ismét nő a kamatkiadások aránya az összes kiadáson belül (bár az is igaz, hogy az állampapírok hozamának csökkenése miatt ez a trend ismét megfordulhat).