Ezen a héten zajlik a davosi Világgazdasági Fórum, ahol olyasmik tudtak történni korábban, mint hogy

• Donald Trump szidja a klímaaktivistákat, miközben Greta Thunberg a közönsége;
• Soros György kijelenti, hogy Orbán megvásárolta az MSZP vezetőit;
• vagy épp beszívva vigyáznak a világ vezetőire a svájci katonák, miközben
• vízvezeték-szerelőnek álcázott orosz kémek csellengenek a környéken.

Egyelőre idén annyi magyar pikantériával kellett beérnünk, hogy egy helyen tartózkodott Alex Soros és Ursula von der Leyen, a magyar kormány két plakátellensége, utóbbival pedig Novák Katalin tárgyalt is.

Sok nehéz kérdést kellett megvitatnunk Ursula von der Leyennel - írta a köztársasági elnök, aki szerint a megbeszélés középpontjában a magyar fiatalok és az Erasmus+ program állt: „Bízom benne, hogy a magyar hallgatókat a továbbiakban sem fosztják meg a külföldi tanulás adta lehetőségektől.”

Az MTI-nek azt is elárulta a hivatala, hogy Novák szerda reggel részt vesz a Defending Europe's United Front című panelbeszélgetésen az európai védelmi együttműködésről és a NATO-bővítésről. Ezen részt vesz rajta kívül még Andrzej Duda lengyel elnök, Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz politikai aktivista és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is.

Leválás az orosz gázról

Ursula von der Leyennek tán nem ez volt a legfontosabb mai szereplése. Az Európai Bizottság elnöke beszédében több fegyveres és pénzügyi támogatást sürgetett Ukrajna számára, és arra kérte az ország támogatóit, hogy tartsanak ki. Szerinte Ukrajna győzedelmeskedhet a háborúban, miután több területet is felszabadított orosz megszállás alól, de a megtámadott országnak „kiszámítható finanszírozásra van szüksége 2024-ben és azt követően is”.

Eldicsekedett vele, hogy az idei lesz az első olyan év az Európai Unió történetében, amelyben a szélerőművekkel és napkollektorokkal előállított energia mennyisége meghaladja az Oroszországból importáltét. Von der Leyen jelentős előrelépést lát az európai energiarendszer orosz gázimporttól való leválasztásában: 2021-ben, az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása előtt az unióban felhasznált minden ötödik energiaegység származott orosz importból, tavaly már csak minden huszadik.

Felidézte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint a megújuló energiaforrások kapacitásának növekedése 2023-ban újabb rekordszintet ért el az Európai Unióban, miközben az energiafelhasználás hatékonysága is csaknem 5 százalékkal nőtt. Az unió tavaly első ízben több villamosáramot állított elő szél- és napenergiából, mint földgázból.

Az ukrajnai háború okozta válság ugyan lefékezte az európai gazdaság lendületét, de a gazdasági összeomlástól való félelmek alaptalannak bizonyultak - mondta von der Leyen, hangsúlyozva, hogy az energiaárak az utóbbi időszakban csökkentek, és alacsonyak maradtak a legutóbbi, január eleji hideghullám idején is, a gáztározók töltöttségi szintje pedig megfelelő. „Európa valódi előrelépéseket tett energiarendszere válságállóságának javítása terén.”

Davosi tárgyalásukon Volodimir Zelenszkij megerősítette országa NATO-csatlakozási szándékát a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélésén. Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy a NATO még az idén olyan döntéseket hoz, amelyek közelebb viszik országát a csatlakozáshoz. Zelenszkij tájékoztatta Stoltenberget a fronton kialakult helyzetről is, megköszönte a NATO folyamatos támogatását, ugyanakkor hangsúlyozta az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésének fontosságát is. (Zelenszkij béketervéről és Putyin reakciójáról külön írtunk.)

„Gáza nem létezik”

Az izraeli-palesztin térség stabilitásához Izraelt rá kell szorítani arra, hogy elfogadja a kétállami megoldáshoz vezető, kötelező határidejű utat - szögezte le a katari miniszterelnök, kiemelve, hogy a Gázai övezetben kialakult konfliktus csillapítása más válsággócokban is a feszültség csökkenéséhez vezet. „A két állami megoldás nem valósulhat meg addig, ameddig Izraelben nincs olyan kormány és nincsenek olyan politikusok, akik hisznek az egymás melletti békés együttélésben, és ez nem is lehetséges a háború befejezése nélkül” - jelentette ki Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni.

„Gáza gyakorlatilag már nem létezik. Úgy értem, semmi sincs ott. Mindenhol szőnyegbombáznak” - mondta.

Felszólalásában ugyanakkor kiemelte: a palesztinoknak kell eldönteniük, szánnak-e a jövőben politikai szerepet a Gázai övezetet irányító Hamásznak. A gázai háború októberi kitörése óta Katar több alkalommal igyekezett közvetíteni a felek között.

Kamatcsökkentés? Talán, majd, valamikor

Az Európai Központi Bank (EKB) davosi fórumon jelen lévő monetáris politikai döntéshozói nem adtak betekintést a lapjaikba az első lehetséges eurókamat-csökkentés dátumát illetően, egyebek között az infláció nehezen felmérhető alakulására és számos, még mérlegelendő makrogazdasági adat hiányára hivatkozva.

Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke kedden csak annyit mondott, hogy az EKB valószínűleg az idén csökkenteni fogja az irányadó kamatlábakat. „Feltéve, hogy nem lesznek nagy meglepetések - például a Közel-Keleten -, akkor a következő lépésünk egy csökkentés lehet, valószínűleg még az idén.”

Az EKB Kormányzótanácsának finn tagja szerint sem lenne okos dolog elhamarkodottan csökkenteni a kamatokat. „Jobb várni még egy kicsit, mint idő előtt elhagyni a korlátozó szintet, majd utána esetleg visszakozásra kényszerülni” - mondta Tuomas Valimaki, aki szerint ajánlatos még mérlegelni az euróövezeti tagországokban a bérrendezések hatásait, amelyek az első negyedévet követően várhatóak.

Az EKB 2022 nyarától tíz alkalommal emelte meg a kamatokat az infláció elleni küzdelemben. A pénzpiaci betétkamatláb, amelyet a pénzintézetek kapnak amikor többletforrásokat parkoltatnak a jegybanknál, jelenleg 4,00 százalék. Ez a legmagasabb szint a monetáris unió 1999-es kezdete óta. Az euróövezetben az infláció a 2022 őszi, időnként tíz százalék feletti csúcsról 2,9 százalékra csökkent 2023 decemberében. Az EKB inflációs célja 2,0 százalék, és legutóbbi felmérése a rövid távú inflációs várakozások jelentős csökkenését mutatta ki a fogyasztók körében.

AI és a választások

A Microsoft elnöke védelmébe vette az OpenAI-vel létesített partnerségi együttműködést Davosban. Satya Nadella a fórum egyik kísérőrendezvényén azt mondta, „egyértelmű, hogy mint a partnerségi együttműködések általában, így a Microsoft-OpenAI partnerség is erősíti a piaci versenyt.”

Elismerte, hogy a 2024-ben világszerte lebonyolítandó választásokon „szembe kell majd nézni a mesterséges intelligencia támasztotta komoly kihívásokkal, még akkor is, ha a korábbi választásokon is történt már olyan, hogy információk elhallgatásával vagy félretájékoztatással próbálták befolyásolni az embereket”.

A Microsoft amerikai szoftveripari óriáscég 2019-ben kötött együttműködési megállapodást az OpenAI-vel és azóta mintegy 13 milliárd dollárt fektetett be a 2015-ben Kaliforniában alapított és a ChatGPT chatbot gyártójaként ismertté vált, mesterséges intelligenciával foglalkozó startupvállalatba. A brit verseny- és piacfelügyeleti hatóság (CMA) december elején közölte, hogy vizsgálat alá vonja a két vállalat együttműködését; az Európai Bizottság pedig január 9-én jelentette be, hogy az Európai Unió versenyhatósága vizsgálatot indított annak kiderítésére, a Microsoft ezen befektetését engedélyeztetni kell-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendelete alapján.