
Erzsébetváros polgármestere arról írt kedden, hogy Vitézy Dávid javaslata a sétálóutcák kialakítására alapvetően jó: „a sétálóutcákban tisztább a levegő, biztonságosabb a közlekedés, nem dudálnak az autók. Vitézy Dávid nem is bonyolította túl a dolgot: barátaival leült a terepasztalhoz, kipöckölte az összes zavaró tényezőt (a kerületi önkormányzatot, a lakókat, az autósokat) és azt mondta: akkor ez így lesz.”
Hétfőn ugyanis a Vitézy Dávid által elnökölt Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság támogatta azt a Közgyűlésnek tett javaslatot, amely öt belső-erzsébetvárosi utcát alakítana át „gyalogos prioritásúvá”. A javaslat féléves tesztidőszakra szól, és szerdán szavazhat róla a Fővárosi Közgyűlés – az ügyben kérdéseket küldtünk a közgyűlés pártjainak, de cikkünk megjelenéséig sehonnan nem érkezett válasz.
Frissítés, 18:06 - Karácsony Gergely és Vitézy Dávid módosítót nyújtott be a javaslathoz, mely szerint a közgyűlés csak a fővárosi elveket és álláspontot rögzíti, míg a konkrét megvalósításba bevonja az önkormányzatot. A DK frakciója lapunknak küldött válaszában azt írta, a módosítást támogatják.
Niedermüller Péter, a hetedik kerület polgármestere szerint két probléma van Vitézy javaslatával. Azt írta, évek óta dolgoznak a kerület élhetőbbé tételén: lakásokat, épületeket újítottak fel, forgalomcsillapítást vezettek be, és lakossági parkolókat jelöltek ki a helyieknek, valamint teljes utcaszakaszok megújítására is szerződést kötöttek.
„A tervezés minden szakaszában kikértük a helyben élők véleményét.” Azt írja, egyeztettek a Fővárossal, a BKK-val és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal „arról, hogy az éjszakai órákban ne lehessen autóval behajtani a kerület belső részeibe, mert ez a lakók kérése és érdeke is.” Ezekhez pedig költségvetés készítettek, „és e szerint határoztuk meg rövid, közép- és hosszú távú céljainkat. Vajon mindezt figyelembe veszi-e egy ilyen, erővel keresztülvitt javaslat? Hát nem.”
A másik gond a javaslattal, „hogy figyelmen kívül hagy minden más véleményt, érdeket és álláspontot. A javaslat lényegileg változtatná meg az erzsébetvárosiak életét, már csak ezért is elkerülhetetlen lenne az egyeztetés az ott lakókkal és a kerület vezetőivel, akiket az ott élők választották meg.”
Niedermüller felidézte, hogy Vitézy a választási kampányban még azt ígérte, az utcák kialakításakor be fogják vonni a helyieket az egyeztetésekbe. „Úgy tűnik, hogy a választás után a helyiek, így az erzsébetvárosiak véleménye és az önkormányzatokkal való együttműködés már nem annyira fontos. Ismerős ez az attitűd, éppen 15 éve kormányozza így az országot a Fidesz.”
Azt azért érdemes a történethez hozzáfűzni, amit Vitézy is többször elmondott, miszerint a Közgyűlés elé kerülő javaslatban szerepel egy rész, amely felkéri a fővárosi vezetést, hogy egyeztessen az önkormányzattal. „Együttműködésre vagyunk ítélve - ettől azonban a forgalmi rendről a Főváros meghozhatja az elvi döntését, a javaslatom erről szól” – írta korábban Vitézy.
Vitézy még a múlt héten hívta egyeztetésre Niedermüllert, de sok kritikát kapott azért, mert az egyeztetést egy nappal a bizottság ülése után, valamint egy nappal a közgyűlés ülése előtt akarta megejteni. Miután Vitézy a bizottsági ülésen Niedermüller kérésére sem vonta vissza a javaslatot, az erzsébetvárosi polgármester lemondta a találkozót. „Ha a ma 10 órára megbeszélt találkozót nem mondtad volna le, lett volna mondunk ezekről érdemben egyezetni. Így marad a kommentsáv” – írta kommentben Vitézy.
Vitézy azt írta Niedermüller posztja alá: „Budapesten a forgalmi rend a Fővárosi Közgyűlés kizárólagos hatásköre. Ezt Ön is tudja, hisz volt tagja a Közgyűlésnek a korábbi ciklusban. Belső-Erzsébetvárosban kifejezetten forgalombiztonságilag veszélyes forgalmi helyzet áll fenn, a gyalogosok száma akkora, hogy rendszeresen a gyalogosforgalom az úttestre folyik, vagy eleve csak ott tud bonyolódni (lásd Madách téren), ezért a közúti forgalom szabályozása közlekedésbiztonsági kérdés is, nem csak élhetőségi.”
Hétfőn helyi vállalkozókat kérdeztünk a javaslatról, egy tetóválószalon tulajdonosa azt mondta: „Vállalkozóként – pláne ha valaki a belvárosban működik – az a tapasztalat, hogy a gyalogosforgalom fellendíti az életet a környéken. (...) Érződik, hogy mennyi ember jön be hozzánk csak amiatt, mert a környéken sétálnak. Egy sétálóutca nem csak esztétikusabb és élhetőbb, de több ember időzik el ott, ami közvetlenül hat a forgalmunkra is. A hely így nem csak »átjáró«, hanem célpont lehet.”
De a Sétáló Budapest szellemi atyját, Puzsér Róbertet is kifaggattuk az ügyben, szerinte a kerület vezetése „az ottani lakosoktól retteg. Esetleg nyugdíjasok, ellenzéki szavazók, akik talán majd megorrolnak érte [a sétálóutcákat bevezető önkormányzati politikusokra].” A témával foglalkozó cikkünk bővebben itt olvasható.