• Vitézy Dávid szerint nem lehet a kerületekre várni, a fővárosnak joga van a sétálóutcák kialakításához.
• Niedermüller Péter mellett több fővárosi képviselő és szakértő is hiányolta az érdemi egyeztetést.
• A 444 által kérdezett vállalkozók támogatják a sétálóutcákat, melyek nem csak a nagy európai városokban, de a magyar vidéki városok belső részein is megtalálhatók.
• A korábban a Sétáló Budapest programmal induló Puzsér Róbert szerint már réges-rég sétálóutcává kellett volna nyilvánítani az érintett területeket, de a polgármester fél, hogy szavazatokat veszít.

Az erzsébetvárosi utcák sétálóutcává alakítása több évtizede téma, szinte minden önkormányzati választás során felmerül, de fővárosi választások programjainak is fontos részét képezte már. Vitézy Dávid a múlt héten újra bedobta a témát, és hétfő délután már a Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén szavaztak is az előterjesztésről: 6 igen és 4 tartózkodás mellett támogatták azt, a Fővárosi Közgyűlés pedig szerdán szavazhat az ügyben.

A Főváros nem vár tovább

Vitézy Dávid múlt hét csütörtöki posztjában felhozta, hogy több mint tíz éve, hogy a Madách tér egy részéről kitiltották az autókat, és mára már senki nem gondolja, hogy vissza kéne őket engedni. Azóta szerinte azonban nem történt az ügyben előrelépés, a Fővárosnak viszont megvannak hozzá a jogkörei:

„A budapesti utcák forgalmi rendjéről a Főváros dönt, nem lehet a kerületekre várni és mutogatni, fel kell vállaljuk a ránk tartozó döntéseket. Ebben a szellemben tettem javaslatot a Közgyűlésnek öt utca, a Kazinczy utca, a Dob utca, a Madách Imre út, az Asbóth utca és a Kis Diófa utca gyalogos prioritású átalakítására.” Maga a javaslat egyébként egy féléves tesztidőszakra szól, amelynek végén az érintettek levonhatják a következtetéseket, és folytathatják a párbeszédet.

Az egyeztetés hiánya

Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester a múlt héten azt írta, meglepődve értesült Vitézy javaslatáról, amelyről előzetesen a polgármester szerint a kerülettel nem egyeztetett. A polgármester posztja után Vitézy bedobta, hogy a hétfői bizottsági ülés és a szerdai közgyűlés között tarthatnának egy egyeztetést, amit a polgármester Vitézy elmondása szerint a hétfői bizottsági ülésen visszamondott, miután a javaslatot nem szedték le a napirendi pontok közül.

„Úgy tűnik, hogy Ön a bizottságán keresztül kíván rendeleteket, utasításokat adni kerületeknek. Másként nehezen értelmezhető, hogy mindenféle egyeztetés nélkül elkészít egy tervet, majd a javaslatában arra kötelezi az önkormányzatot, hogy dolgozza ki a megvalósítás részleteit. Reméltem, hogy már meghaladta a korábbi politikai közösségének gondolkodásmódját, hiszen a rendeleti kormányzáshoz való ragaszkodás ott jellemző” – írta Niedermüller, majd a javaslat visszavonására kérte Vitézyt, aki már akkor jelezte, hogy nem fogja megtenni.

Niedermüller az egyeztetés hiányán túl azt is kifogásolta, hogy a javaslat „a felszabaduló utcák élhetőbbé alakításának feladatát kegyesen átadja a kerületi önkormányzatnak.” Azt írta, a kerületnek megvannak a fejlesztési stratégiái, amelyre a választóktól kapott felhatalmazást, és amelyre a költségvetésben meg van a fedezet – Vitézy javaslata azonban újabb terheket jelent.

Egyébként Niedermüller egy 2023-as interjúban még azt mondta: „Hosszabb távon az lenne szerintem az ideális, ha a belvárosban minél több sétálóutca és minél több korlátozott forgalmú utca lenne” – elmondása szerint az akkor bevezetett forgalmi rendi változtatások már forgalomcsillapító szándékkal történtek. Erről több, a 444 által kérdezett helyi lakos és vállalkozó is azt mondta, hogy nem sokat segített a helyzeten.

Megkerülni a kerületet