A megválasztott elnök szerint „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.

Az amszterdami pogrom után különösen komoly biztonsági intézkedések lesznek Párizsban.

Egy tisztségviselő szerint Katar arra jutott, hogy a Hamász dohai politikai irodája „már nem szolgálja a célját”.

Pontos határidő azonban nincs.

Három és fél hónap után ülnek össze újra az uniós állam- és kormányfők. A politikusok a megváltozott nemzetközi politikai helyzet jelentette kihívások mellett migrációról és versenyképességről tárgyalnak Brüsszelben.

Az ENSZ libanoni békefenntartói 48 órán belül másodszorra számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg az állásaikat lövi.

22-en meghaltak, 117-en megsebesültek a támadásban.

Két rakétának sikerült áttörnie a légvédelmet.

Bejrútot újabb rakétacsapások érték vasárnap, Gáza északi részére pedig tankokat küldtek, miközben Izrael-szerte megemlékezéseket tartanak.

A több tízezer halott ellenére Izraelnek máig egyik célját sem sikerült elérnie: a Hamász nem semmisült meg, a túszok pedig nem térhettek haza. Eközben az ország korábban elképzelhetetlen külső és belső problémákkal küzd. A folyó és a tenger között azonban továbbra is palesztinként rosszabb, és már mindkét oldalon vannak, akik népirtásra vágynak.

Izraeli légicsapások okoztak hatalmas robbanásokat közvetlenül a bejrúti nemzetközi repülőtér mellett.

Az európai parlamenti választások rávilágítottak az európai fősodor hiányosságaira. Egy német agytröszt javaslatokat tett a szélsőségek visszaszorítására, és felhívta a figyelmet a zárt Európa jelentette veszélyekre.

Libanon szerint a csütörtöki izraeli légicsapásokban legalább 92 ember halt meg.

Arra az esetre, ha kiszélesedne a háború a Hezbollah libanoni síita milíciával, és ha az izraeli szárazföldi erőknek be kellene lépniük Libanon területére.

A halálos áldozatok száma kedd délutánra 558-ra nőtt.