Donald Trump Béketanácsának hivatalos pénzügyi alapja négy hónappal a létrehozása után is üres, ami jelentősen hátráltatja a Gáza újjáépítésére szánt projekteket – írja a Financial Times.

Az amerikai elnök a a szervezetet – ami a csatlakozóktól egymilliárd dolláros „élethosszig tartó tagsági” díjakat kért – a valaha létrehozott „legjelentősebb” nemzetközi szervezetek egyikének nevezte. A tagállamok összesen 7 milliárd dollárt ígértek a tanács gázai „segélycsomagjára”, Trump pedig további 10 milliárd dollárnyi amerikai támogatást helyezett kilátásba.

A lap forrásai szerint azonban négy hónappal a létrehozása után a tanács hivatalos, a Világbank által kezelt és az ENSZ által támogatott alapjába eddig egyetlen dollár sem érkezett.

A szervezet ehelyett közvetlenül a JPMorgannél vezetett számlájára kapott adományokat. Ez azért problémás, mert míg a Világbank által kezelt alap esetében jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségek lennének, a JPMorgan-számlára nem vonatkoznak független transzparenciaszabályok. A tanács szerint több finanszírozási csatornát is létrehoztak, és a támogatók egyelőre más lehetőségeket választottak.

Marokkó mintegy 20 millió dollárral járult hozzá a háború utáni gázai igazgatás előkészítéséhez: ebből finanszírozták Nickolay Mladenov, a háború utáni Gázáért felelős „főképviselő” hivatalát, valamint a palesztin technokrata bizottságot, amelyet a tanács hozott létre az övezet kormányzására. Az Egyesült Arab Emírségek 100 millió dollárt adott egy új gázai rendőri erő kiképzésére, de a program még nem indult el, a pénz pedig be van fagyasztva.

Az amerikai külügyminisztérium körülbelül 1,2 milliárd dollárnyi segélyforrás átcsoportosítását tervezi a tanács céljaihoz kapcsolódó projektekre, de ezeket a pénzeket sem költötték még el. Emellett 50 millió dollár működési támogatást is adnának közvetlenül a tanácsnak, ám ezt addig nem folyósítják, amíg nem állnak fel a szükséges pénzügyi ellenőrzési és adminisztratív rendszerek.

Két, a háború utáni Gáza tervezését ismerő ember szerint „egyetlen amerikai dollárt sem” fordítottak a terület újjáépítésére, és a gyakorlati feltételek sem adottak. A tanács ugyan már megkezdte a biztonsági és újjáépítési tenderek előkészítését, de szerződést még nem ítélt oda, mert a szervezet nem működik ténylegesen Gázában, a Hamász nem tette le a fegyvert, és nincs helyi hatóság, amely kezelni tudná az áruk és szolgáltatások beáramlását. Az FT szerint a tanács működését jogi bizonytalanság is övezi, az amerikai törvényhozók nem kaptak világos válaszokat arra, pontosan milyen státuszú szervezetről van szó, jogosult-e amerikai közpénzek fogadására, és milyen jogi keretek között működne Gázában.

Trump januárban, rá jellemző felhajtással indította útjára a tanácsot, nyitóbeszédében még a parlamenti választások előtt támogatásáról biztosította Orbán Viktort is. Az amerikai elnök veje és tanácsadója, Jared Kushner később látványos terveket mutatott be egy futurisztikus, mesterséges intelligenciával működő Gázáról, csillogó tornyokkal és luxusszolgáltatásokkal. Az EU, az ENSZ és a Világbank friss felmérése szerint Gáza újjáépítéséhez a következő évtizedben több mint 70 milliárd dollárra lenne szükség.