Megalakult az új német parlament. A konzervatív CDU győzelmét és a szélsőjobboldali AfD előretörését hozó február 23-ai választás utáni harmincadik napon tartott ülésen Julia Klöckner CDU-s új házelnök mellett az alelnököket is megválasztották. Az AfD jelöltjét azonban ezúttal is leszavazta a többi párt.

Bismarcktól Marxig

Az alakuló ülést a korelnök nyitotta meg. Mivel a korelnök nem a legidősebb, hanem a parlamentben legrégebb óta ülő képviselőt jelenti, az ülést nem a szélsőjobboldali AfD 84 éves volt elnöke, Alexander Gauland, hanem a baloldali Linke 77 éves politikusa, Gregor Gysi nyitotta meg. A kommunista NDK állampártjából induló Gysi az 1990-es német újraegyesítés óta képviselő, csupán a 2002 és 2005 közötti időszakban nem volt tagja a parlamentnek.

Gysi beszéde előtt megadta a szót a frakciók képviselőinek. Elsőként az AfD-s Bernd Baumann beszélt, aki rögtön egészpályás verbális letámadást indított. Keményen beleállt a CDU-ba, ami szerinte megszegte a választási ígéreteit, összeállt a baloldallal, és a választói akarat ellenére változtatta meg az alaptörvényt. Emellett azt is mondta, jogszerűtlen az eljárás, hogy nem Gauland nyitja meg az ülést.

A Baumann után következő CDU-s Thorsten Frei megvédte a korelnöki rendszert. Elmondta, már 2017 óta az a szokás a parlamentben, hogy a legtöbb tapasztalattal rendelkező képviselő nyitja meg az ülést. Emellett felhozta a türingiai tartományi parlamentet is, ahol szerinte az AfD-s korelnök tevékenysége miatt fulladt káoszba a nyitóülés.

Gysi nyitóbeszédében azt mondta, nehéz helyzetben alakul meg a parlament, mert háborúk dúlnak a világban, és Európának is új biztonsági rendszerre van szüksége. Ezt a rendszert pedig nem lehet Oroszország nélkül létrehozni. Szerinte abban mindenki egyetért, hogy a német hadseregnek meg kell tudnia védeni az országot. A hadsereg fejlesztésének módját viszont érdemes lenne átgondolni, mert a franciák ugyan kevesebbet költenek fegyverkezésre, mégis erősebbek, mint a németek.

Gysi a politikai kultúra megváltoztatásáról is beszélt. Szerinte a német politikusoknak nyitottabbnak kellene lenniük a kompromisszumokra. Például egyes baloldaliak támogathatnák, hogy Otto von Bismarckról utcát nevezzenek el, a jobboldaliak pedig megbékélhetnének Karl Marx örökségével. Szerinte a kommunista filozófus megérdemelné, hogy egyetemet nevezzenek el róla.

Miután Gysi az izraeli-palesztin konfliktusról, a környezetvédelem jövőjéről és a gazdaságról is beszélt, egyre türelmetlenebbé váltak a képviselők. Többen elővették a telefonjukat, mások beszélgetni kezdtek egymással, de olyan is volt, aki demonstratív módon elővett egy könyvet, más pedig bekiabált, hogy legyen már vége a beszédnek.

Gysi végül több mint 30 perc után fejezte be, zárásként azt javasolta, hogy vezessenek be két új országos ünnepnapot. Május 8-át a nácik bukása és a második világháború vége, március 8-át pedig a nemzetközi nőnap miatt.

Gysi nyitóbeszéde után egy körre újra a frakciók vezérszónokai következtek. Az AfD ezúttal sem fogta vissza magát, Stephan Brandner arról beszélt, hogy ugyan elfogadják a CDU és a baloldal által alakított parlamenti többséget, de mindenkinek tudnia kell, hogy ez a többség a múltat, és a régi, tönkretett Németországot képviseli. Az AfD viszont a virágzó Németország jövője.

Mindenkit megszavaztak, kivéve az AfD jelöltjét