Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.
Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.
De más nagy hatótávolságú fegyvereket igen.
Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.
A döntés így is Olaf Scholz kancellár kezében van.
A baloldali, de nem woke párt célja, hogy alapjaiban változtassa meg a német pártpolitikai struktúrát.
A pártszakadást kiprovokáló Sahra Wagenknecht januártól új pártjával folytatja a politizálást.
Különben sem az ő dolguk minősíteni a Magyarország és az EU közti tárgyalásokat.
A Moszkvával rendkívül szívélyes kapcsolatban álló német exkancellár szerint csak egy abszolutista monarchiában történhetne meg olyan, mint amit vele tett a Bundestag bizottsága.
Önszántából, jutalék és díjazás nélkül cselekedett.
Szerinte ha az SPD és a Zöldek kerülnek kormányra, „elfogadják” az NDK állampártjának utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal támogatását, vagy legalábbis nem zárják ki azt.
A német kormány szerint a választáshoz közeledve egyre több a Bundestag- és Landtag-képviselők elleni informatikai művelet (például adathalászat), és a Ghostwriter tevékenysége „az orosz állam kibertevékenységéhez, konkrétan pedig a katonai hírszerzéshez, a GU-hoz köthető”.
Az ő politikafelfogásával ez összeegyeztethetetlen.
Ezért felhatalmazást kért a Bundestagtól, hogy átnyúlhasson a tartományok feje felett.
Az orosz hírszerzés munkatársai 2015-ben intéztek támadást a Bundestag rendszere ellen.
A klímaváltozás elleni küzdelem részeként tervezett szén-dioxid-kibocsátási adó mintájára egy „húsadó” is kellene, ami 1 kg húsra, 1 liter tejre vagy egy doboz tojásra vetítve „pár cent” lenne a fogyasztóknak, és állatjóléti fejlesztésekre fordíthatnák.