A leköszönő magyar kormány még 2024 tavaszán vett fel teljesen titokban egy igen jelentős összegű, 1 milliárd eurós, vagyis akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintos hitelt Kínától. Bár Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, hogy a sajtóban ugyan gigahitelnek nevezik a kínai kölcsönt, de ez túlzás. Pedig nem véletlenül kapta a „giga” jelzőt a hitel, hiszen az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg.
Ráadásul néhány év alatt olyan mértékben növelte anyagi függőségét Kína felé az Orbán-kormány, hogy ezzel a hitellel már 1000 milliárd forint fölé ugrott a tartozásállomány.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter csatlakozik Gulyás Gergelyhez és Vitályos Eszterhez.
A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
A bíróság szerint Csárdiék kicsúsztak a határidőből, amíg keresetet nyújthattak volna be az ügyben.
De az ítélet nem jogerős.
A szerdai parlamenti meghallgatásán tették szóvá, hogy a pekingi kommunista párttól függ a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Amit válaszolt, az minimum megtévesztő volt.
Méghozzá 15 napon belül. A bíróság szerint a hitel a költségvetés finanszírozását szolgálja és a visszafizetés az adófizetőket terheli.
Infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.