A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, miszerint az államnak ki kell adnia a kínai devizahitel szerződését

– hangzott el az ítélet annak a pernek a másodfokú ítélethirdetésén, amit Csárdi Antal független országgyűlési képviselő indított az Államadósság Kezelő Központtal szemben a 2024 tavaszán felvett kínai gigahitel szerződésének kiadására. A döntés értelmében – amely ellen nem lehet fellebbezni – az állam tovább titkolhatja a szerződést.

A bírónő a döntést azzal indokolta, hogy Csárdiék valójában lekésték a határidőt, amíg keresetet nyújthattak volna be a bírósághoz. Az alperes, vagyis az ÁKK védekezésének egyébként ez volt az egyik alappillére. Csárdiék tavaly tavasszal nyújtották be az első adatigénylésüket, aminek teljesítését az adósságkezelő banki és üzleti titokra hivatkozva megtagadta. Később újabb adatigénylést nyújtottak be, amit korábbi válaszára hivatkozva ismét megtagadott az ÁKK, Csárdiék pedig csak ezután nyújtottak be keresetet a bírósághoz.

Az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy a megismételt adatigénylés csak részben egyezik az elsővel, ezért van alapja a keresetnek, miközben az alperes szerint tartalmában nincs különbség a két adatigénylés között. A másodfokú bíróság is végül az ÁKK-val értett egyet, szerinte: a második adatigénylés megfogalmazásában eltér ugyan az elsőtől, de tartalmát tekintve ugyanaz. Ezért Csárdiék csak az első adatigénylés után rendelkezésre álló időn belül indíthatták volna el a keresetet.

Védekezés kínai érdekek mentén

A per során a keresetindítási határidő elmulasztása mellett az állam védekezésének másik legfőbb része az volt, hogy a szerződés részleteinek nyilvánosságra kerülése üzleti titkokat sértene. Egyrészt a kínai állam nem járult hozzá a szerződés nyilvánosságra hozatalához, mert ő rendre ilyen szerződéseket köt, másrészt az ÁKK-t képviselő ügyvéd szerint a magyar állam pozíciója is romlana az esetleges későbbi hiteltárgyalások során.

Pedig azt az ÁKK ügyvédje is elismerte, hogy a központ olyan közfeladatot ellátó szervezet, amely kezel közérdekű adatokat, ami pedig szerintük a közre tartozik, azt mind közzéteszik a honlapjukon. Ez a kínai gigahitel esetében a felvett összeget, annak célját, a hitelező személyét, a futamidő végét, valamint a lehívás dátumát jelenti.

Pedig – ahogy arra Csárdi Antal ügyvédei is felhívták a figyelmet – a hitelt adófizetői pénzből, tehát közpénzből fogják visszafizetni, ezért jogos az igény, hogy egyéb fontos részleteket is eláruljanak a szerződésből. Mint a kamat nagyságát, az egyéb kiegészítéseket (késedelmi kamat, mi történik nemteljesítés esetén), a hitel fedezetét, és a végeredményben visszafizetendő összeg nagyságát. Az alperes, az ÁKK ügyvédje azonban azzal érvelt:

„Az összegszerűség szempontjából a kért adat közérdekű, amit nyilvánosságra hoztak, de a paraméterei, a kamat vagy a kiegészítő feltételek mind befolyásolják a hitel árát, költségeit, ezáltal ezek megismerése veszélyezteti az alperes jövőbeli pozícióját és a szerződő fél üzleti érdekeit.”

Vagyis az, hogy mennyi adófizetői pénzt utal törlesztés címén a magyar állam a kínai állami tulajdonban lévő bankoknak, veszélyezteti a szerződő fél, tehát a kínai bankok üzleti érdekeit.

A hitelt teljes titokban még tavaly tavasszal vette fel a magyar állam, ám ez is csak hónapokkal később, júliusban derült ki. A pénzt a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította. A futamidő 3 év, a visszafizetés határideje 2027. április 19. A pénzt infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. És bár a magyar sajtó és politikusok is igyekeztek további részleteket megtudni az ügyletről, a kormány hétpecsétes titokként őrzi a részleteket.

Sőt a kormány, Gulyás Gergely tolmácsolásában még azt is tagadta, hogy gigahitelről van szó. Ezt azonban nagyon könnyen meg lehet cáfolni, hiszen a teljes akkori devizahitel-állomány 12,27 százalékának felelt meg a felvett összeg, ami a Kína felé meglévő kitettségünket az addigi majdnem duplájára növelte (az összeget a legvilágosabb kék rész, az „egyéb devizahitelek” oszlop mutatja):

Az adatok megismerésével kapcsolatban nem ez az első per. A DK-s Varju László is bíróságra vitte az ügyet. A másodfokú ítélet szerint azonban az ÁKK-nak igenis nyilvánosságra kell hoznia a szerződést.