A jegybank alelnöke a kamara felmérésével vágott vissza a kamara elnökének, Parragh Lászlónak

Keddi ülésén a jegybank monetáris tanácsa nemcsak az alapkamatról döntött – az szerdától 9 százalék lesz az eddigi 10 százalék után –, hanem kiemelten foglalkozott azzal is, hogy milyen problémák gyötrik a vállalkozásokat, mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt a kamatdöntés utáni online sajtótájékoztatóján. Ez a téma azért fontos, mert korábban a jegybankot több bírálat is érte, többek között Parragh László iparkamarai elnöktől – de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek is volt több MNB-t kritizáló mondata –, hogy a vállalkozások a pénzszűkétől és a magas kamatok okozta finanszírozási nehézségektől szenvednek.

Virág szavai szerint a monetáris tanács tagjai hat vállalati felmérést néztek meg, kiemelten kettőt, az iparkamaráért, illetve a vállalkozói érdek-képviseleti szervezetét, a VOSZ-ét. Ez utóbbiban a finanszírozás nem került az első kilenc, a VOSZ által nevesített probléma közé. A legtöbb gondot a csökkenő vásárlóerő, a munkaerőhiány és a költségek növekedése okozza, de említették a megrendelések elmaradását, a fizetési morált, a kiszámíthatatlanságot is. A forráshiány és a likviditás szavak, a bürokrácia társaságában, csak az egyéb tényezők között szerepeltek.

A kamarai felmérésben is a kereslet hiánya, valamint a megnövekedett költségek voltak a legsúlyosabb problémák, itt a 6. helyre került a finanszírozás. A Hvg.hu szerint azt is mondta Virág, hogy „ezek nyilvános adatok, ezeket mindenki feldolgozhatja”, amivel „elég nyilvánvalóan a nemzetgazdasági miniszternek is” üzent, mivel Nagy Márton a gazdaság felpörgetésének egyik útját a vállalatok számára rendelkezésre álló források bővítésében látja, ezért az uniós gazdaságfejlesztési pénzek nagy részét nulla százalékos kamatozású hitelként hasznosítaná.

Virág további két adattal érzékeltette, hogy a magyar vállalkozások nem küzdenek forráshiánnyal, és a befektetési fordulat bekövetkezhet, ha a körülmények megfelelőek lesznek: a magyar vállalati szféra GDP-arányos likvid eszközállománya jóval magasabb, mint a régiós országokban, de banki hitelek arányában is nagyon magas a likvid eszközeik aránya, Magyarországot e tekintetben uniós összehasonlításban csak az az Írország és Málta előzi, ahol számos globális cég székhelye van.