Az unió boríthatja a rejtőzködő magyar magántőkealapokat

bűnügy
március 11., 10:29

2025-től frankfurti központtal létrejön egy új uniós hivatal, az AMLA (Anti-Money Laundering Authority). A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen létrejövő szerv munkájához kapcsolódóan új jogszabályokon is dolgoznak. A G7 cikkéből kiderül, mindezeknek komoly hatása lehet a NER-es körökben egyre kedveltebb magántőkealapokra.

A magántőkealapok kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy bármilyen vagyon offshore-ba helyezése nélkül, itthon rejtsék el vagyonukat azok, akik ilyesmit szeretnének tenni. Ahogy arra is, hogy bármilyen külföldi tulajdonos személye is rejtve maradjon. A spanyol kormány például azért nem akarja, hogy magyar kézre kerüljön a vonatgyártójuk – ahogy azt egy hete bejelentették –, mert attól tartanak, hogy a tényleges vásárlók vagy orosz befektetők, vagy a magyar állam lehet. Fél éve még azt a kevés adatot is törölték a NAV adatai közül, amit addig tudni lehetett az alapokról.

Átlagos magántőkealap-tulajdonos
photo_camera Átlagos magántőkealap-tulajdonos Fotó: Németh Dániel/444

Az AMLA és a hozzá kapcsolódó új jogszabályok megszületésével most könnyen vége lehet ennek a kiskapunak. A jogszabály szerint tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost. Egységes uniós szabályrendszer lesz, hogyan kell ezt kimutatni, kisebb lesz az esély az országok közötti trükközésre – írja a G7.

Magyarul az új uniós hivatal vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. Sőt, a hatóságokon kívül az újságírók és a témában érintett civil szervezetek is hozzáférést fognak kapni az uniós tényleges tulajdonosi adatbázisához. Ezen túl a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba, úgyhogy az is kiderülhet, pontosan kinek a jachtján tölti idejét például Mészáros Lőrinc nyaranta.