Egy cseh miniszter szerint több ezerszer próbálta szabotálni Oroszország az európai vasutakat az ukrajnai agresszió kezdete óta

külföld
április 05., 16:55

Oroszország több ezer kísérletet tett arra, hogy beavatkozzon az európai vasúti hálózatokba az EU destabilizálása és a kritikus infrastruktúra szabotálása érdekében, mondta a cseh közlekedési miniszter, Martin Kupka a Financial Timesnak. A hekkertámadások azóta történtek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában elrendelte Ukrajna teljes körű lerohanását.

A korábbi hekkertámadások miatt a jegyrendszerek működésképtelenné váltak, és aggodalmakat keltettek a jelzésekbe való sikeres beavatkozással kapcsolatban, ami súlyos baleseteket okozhatott. Az európai energetikai infrastruktúra destabilizálására irányuló orosz kísérletek jól dokumentáltak, de a közlekedési hálózatokba való beavatkozásról kevesebb szó esett, írja a Financial Times.

Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége tavaly márciusban tette közzé első jelentését a közlekedést fenyegető veszélyekről. Ebben az állt: „a vasúti társaságok ellen egyre nagyobb arányban történtek támadások, elsősorban Oroszország ukrajnai inváziója miatt”.

A jelentés szerint oroszbarát hekkercsoportok jelentős kibertámadásokat követtek el a lettországi, litvániai, romániai és észtországi vasúttársaságok ellen. De Kupka szerint a České dráhy is azt közölte a kormánnyal, hogy egyre több kibertámadás érte a digitális infrastruktúráját, ezért folyamatosan erősítenie kell a kiberbiztonságát.

Prága egyre keményebben lép fel az orosz befolyásolási kampányokkal szemben. Ennek egyik leglátványosabb intézkedése a Voice of Europe nevű médium elleni fellépés volt. Az oroszbarát propagandát folytató oldal elleni eljárásnak magyar politikai vonatkozása is van, miután kiderült, hogy magyar politikusok is kaphattak pénzt a Kreml narratívájának terjesztéséért, egy lapértesülés szerint még egy NKA által támogatott orosz propagandaoldal ellen is nyomoz a kémelhárítás.

Kupka arról is beszélt, hogy Prága egy olyan nagysebességű vasútvonal építését tervezi, ami négy óra alatt kötné össze Berlint, Prágát és Bécset. A beruházásnál korlátozzák bizonyos külföldi cégek pályázati lehetőségeit is: „Ez nem olyan, mint egy tiltás, de mi inkább az európai cégeket preferálnánk… A digitális alkatrészek és a jelzőrendszerek esetében is határozottan korlátozást követeltünk meg, mivel ez a kritikus infrastruktúra része”. A vonal az első a nagysebességű vasúti projektek sorában, amelyek végső soron Közép-Európát kötnék össze Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkánnal.