Szijjártó: Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt sokan letagadják, de nekünk erre nincs szükségünk

Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal – közölte a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

Szijjártó Péter a magyar–orosz gazdasági együttműködési bizottság ülése után arról számolt be, hogy Európában ma rendkívül nehéz idők járnak, a 2015 óta tartó migrációs válság és a 2022-ben kitört ukrajnai háború komoly kihívások elé állította a kontinenst, amikre nem sikerült megtalálni a helyes válaszokat. Szerinte a gazdasági teljesítmény helyett csak a bizonytalanság nő, az a korábbi modell pedig, amelyik a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült, összeomlott.

Szijjártó figyelmeztetett a világ újbóli blokkosodásának a kockázataira is, amin szerinte Magyarország a múltban sokat veszített. „Mi, magyarok azt akarjuk, hogy itt a szomszédban, Ukrajnában a háború mielőbb véget érjen, mi békét akarunk” – mondta.

Szerinte az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködését. „Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen” – mondta.

A kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott EU-s javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket. „Ugyanakkor a szankciók által nem érintett területeken az a célunk, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése fejlődjön. Ez a nemzetgazdasági érdekünk, nemzetbiztonsági érdekünk és a nemzetstratégiai érdekünk is” – mondta.

Szijjártó ezután azt mondta:

„Itt szeretném kiábrándítani az idealistákat, mivel a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi (…) A különbség köztünk és a többiek között általában az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk is erről a kérdésről. Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt elég sokan letagadják, nekünk erre nincsen szükségünk.”

Dolgozunk egy megoldáson

A kormány minden támogatást megad a magyar-orosz vállalatközi együttműködések építéséhez, mivel jól látszik, hogy a politikai nyitottság révén a nehéz körülmények ellenére is érhetők el sikerek – közölte Szijjártó a magyar-orosz üzleti fórumon elmondott beszédében, üdvözölve, hogy az orosz kormány támogatja a magyar cégek piacra lépését és helyi partnerekkel való együttműködését.

Azt, hogy erre komoly igény van, Szijjártó szerint tanúsítja, hogy a mostani rendezvényen 78 cég képviseletében 173-an vesznek részt. „Jól tudjuk azt, hogy most nem a legkönnyebb gazdasági együttműködést, vállalatközi együttműködést építeni. Ennek nem politikai oka van, hanem a nemzetközi környezetből fakadó, azonban szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy van mégis néhány olyan versenyelőny, ami nekünk, magyaroknak megvan, másoknak nincsen, és ez segítséget jelenthet abban, hogy a nemzetközi vetélytársaiknál nagyobb előnyöket szerezzhessenek az oroszokkal való gazdasági együttműködésből” – mondta.

Elsőként az őszinteség lehetőségét említette, hangsúlyozva, hogy a magyar vállalatoknak sosem kell letagadniuk, hogy orosz partnereket keresnek a gazdaságban, mert „ez itthon nem politikai szitokszó”. „Mi őszinték vagyunk: azt csináljuk, amit mondunk, azt mondjuk, amit csinálunk” – mondta.

A második szerinte az, hogy az OTP továbbra is hangsúlyosan jelen van Oroszországban, így miközben más országok cégeinek problémás lehet a pénzügyi tranzakciók végrehajtása, ez a hazai cégeknek nem jelent kihívást. Fontos zászlóshajónak nevezte a MOL-t is, ami nemcsak kereskedelmi, hanem beruházási jelenlétet is fenntart Oroszországban, és kőolajkitermelésének jelentős része is az ottani tevékenységéhez fűződik.

„Pontosan tudjuk azt is, hogy a fizikai eljutás, az áruk és akár a szolgáltatások eljutása is Oroszországba ma nehézségekbe ütközik, ugyanakkor dolgozunk egy olyan megoldáson egy regionális partnerünkkel, amely rövid időn belül hatalmas versenyelőnyt fog tudni jelenteni” – mondta.

Köszönetet mondott a stabil együttműködésért

Szijjártó az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Murasko közös sajtóértekezletén érintette az energetikai kérdéseket is. Üdvözölte, hogy Murasko biztosította arról, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett.

„Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán”

– mondta.

Szijjártó azt mondta, hogy a Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd m³ földgáz érkezett, ami szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel, de a szállítási útvonal jelentőségét még inkább erősíteni kívánja a kormány, hiszen ennek köszönhető az is, hogy hazánkat nem fogja érinteni az ukrajnai tranzit kiesése sem.

Bővül az MVM és a Gazprom együttműködése

Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben. Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar meg az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU „magasról tett” arra, hogy mi történik.

Újabb mérföldkő Pakson

A paksi bővítésről azt mondta, újabb mérföldkőhöz ért: már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet.

Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója között

Szijjártó nagy vállalati sikerekről tett jelentést a mezőgazdasági szektorból, miután mára egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, így a helyi takarmánypiacnak már 10 százalékát magyar vállalati forrásokból fedezik. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország felé, és az előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére, egy szentpétervári húsüzem fejlesztéséhez pedig magyar gépeket és technológiákat vásároltak.

A Richter stratégiai szerepet játszik Oroszországban a gyógyszerellátásban, több mint 10 millió pácienst lát el az országban, ami 117 milliárd forintnyi bevételt generált – mondta.

Megegyezés született az onkológiai és sugárterápiás együttműködés fejlesztéséről is, és elkezdődtek az egyeztetések a vektorvakcinák magyarországi gyártásáról. Végül közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar-orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar-orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi 200 orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken.