Westerwelle: Rajzfilmekről nem beszélgetek

  • Vasárnap estétől hétfő estig Budapesten járt a német külügyminiszter
  • Elítélte az antiszemitizmust, éltette a német - izraeli barátságot
  • Orbán Viktorral is találkozott, volt szó a válságadókról és az EU-s eljárásokról is
  • Békülékeny hangon beszélt a magyarokról, bár az elmúlt években minisztériuma többször is beszólt az Orbán-kormánynak

Guido Westerwelle német külügyminiszter nem veszett össze hétfő reggel Orbán Viktorral, mert nagyon visszafogottan beszélt Budapesten a magyar kormányról. Holott az utóbbi években ő is, és helyettese is többször odaszúrt nagyokat Magyarországnak.

A magyar – német viszony az Orbán-kormány hivatalba lépése óta tele van mélypontokkal. Budapest szerint azért, mert a német cégeket is érintő válságadók miatt bosszút áll a berlini kormány a budapestin. A németek szerint azért, mert a magyar kormány veszélyezteti a demokráciát.

Lex Ungarnt akart, de most nem így hívta

Westerwelle idén március elején három másik EU-s külügyminiszterrel (a dánnal, a finnel és a hollanddal) közös levélben javasolta, hogy a demokratikus értékeket megsértő tagállamokkal szemben legyen az EU-nak (akár pénzbüntetésig menő) hatékony eszköze. Most az EU vagy felfüggeszti egy tagállam szavazati jogát, ha a demokráciát veszélyben látja, vagy pedig parlamenti nyilatkozatokkal, aggódó levelekkel operál, és esetleg keres közösségi jogot sértő szabályt, hogy eljárást indíthasson. A négy külügyminiszter azért írta a levelet számos német lap kommentárja, és a német külügy egyes diplomatáinak nyilatkozatai alapján, mert a román és a magyar problémákkal nem tudott szerintük mit kezdeni az EU. A levél éppen akkor lett nyilvános, amikor Barroso bizottsági elnök hiába kérte Orbán Viktort, hogy halassza el az alkotmány negyedik módosítását.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hétfőn viszont azt mondta Westerwelle Budapesten, hogy a levél „nem kifejezetten” Magyarország ellen született, hanem általában a nehéz helyzetek kezelésére, és úgy tapasztalta, hogy a magyar kormány is támogatja, hogy legyen ilyen eljárási rend.

Westerwelle jó sűrű programot bonyolított. Vasárnap este jött, és tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. Hétfő reggel Orbán Viktorral tárgyalt hosszasan. Előjöttek a különadók, az alkotmánymódosítást kritizáló uniós eljárások, és az is, hogy Magyarország kikerülhet-e a túlzott-deficiteljárás alól. Egyik ügyről sem mondott semmi konkrétat, sem a német, sem pedig a magyar diplomácia. Ehelyett udvariasan elmondták, hogy az a cél, hogy a sok német befektető jól érezze magát Magyarországon. Hogy amíg Brüszel nem dönt az eljárások ügyében, addig a németek úgy tesznek, mintha ez nem az ő ügyük, hanem Brüsszel és Budapest vitája volna. (Az elmúlt két évben ehhez képest többször is határozottan bátorította a német külügy, hogy a magyar ügyekben legyen „alapos” az Európai Bizottság.)

 „Azért vagyok itt, hogy megoldjuk, ne pedig mélyítsük a problémákat” - mondta a német külügyminiszter, és ezzel hárította azt is, hogy pontosan elmondja, miről tárgyalt Orbán Viktorral.

Orbán irodája után a zsidó világkongresszusra ment Westerwelle, ahol elítélte az antiszemitizmust, és Izrael barátjának nevezte a német kormányt. Majd újra Martonyival tárgyalt, hogy végül a német nyelvű Andrássy Egyetelemen méltassa fél órán át az EU-t, és sürgesse annak nagyobb politikai és gazdasági egységét. Ugyanitt megköszönte minden magyarnak, hogy 89-ben kiengedtük az NDK-sokat.

MTI Fotó: Soós Lajos

2010 karácsonyán kezdődött a német-magyar diplomáciai hisztéria, amikor Westerwelle államtitkára azt mondta, hogy a magyar médiatörvény „semmiképpen nem fér össze az EU szellemiségével”, ám Szijjártó Péter (akkor még miniszterelnki szóvivő) azt mondta, hogy ez csak fordítási hiba lehet, a németek nem kritiizálták a magyar törvényt. Aztán másnap a német külügy nyilvánvalóvá tette, hogy de igen, kritizálták.

Most viszont sokkal barátságosabbnak tűnt a hangulat. Csak a Hír Tv hozta ki Westerwelléből a kioktató liberálist (a politikus egyben a német a szabad demokrata párt elnöke is), amikor a magyar kormányt gúnyoló gyerekhíradóról kérdezték, mely műsor egy német közszolgálati csatornán ment le. „Nem kívánok senkivel sem Európában gyerekműsorokról beszélgetni. Nyilvánvaló, hogy teljes mértékben szabadok a szerkesztőségek. Ha összegyűjtenénk minden olyan műsort, ami velem szemben nem volt fair, tele lenne velük a padlás. Nincs mit beszélni erről.” - válaszolta a Hír Tv-nek. Orbán Viktor az őt bohócként beállító rajzfilm készítőiről azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy nálunk kirúgnák az alkotókat a köztévéből.