Amikor a nácik megijedtek a betűktől
- Goebbels újra fölfedezte, hogy az információ hatalom, ezért a nácik 1933. május 10-én máglyákat raktak a németellenesnek kikiáltott könyvekből, hogy égjenek, mint a Reichstag.
- Heinrich Heine könyvei is a tűzre kerültek, aki már 110 évvel korábban szólt, hogy baj lesz.
- 2009-ben a magyar parlamentben is előkerült a könyvégetés.
- Ma már inkább csak nehezen érvényesíthető törvényekkel, feljelentéssel vagy bézbólütővel lehetne törölni a rendszerellenes szövegeket, ha lenne rá kapacitás.
- Editors' choice: égetnivaló könyvek 2013-ban.
Követeljük, hogy a cenzúra lépjen fel a legszigorúbban a német betű meggyalázói ellen! Ki kell irtani a németségtől idegen szellemet a nyilvános könyvtárakból. Követeljük a német egyetemi hallgatóktól, küzdjék le az intellektualizmust és az ezzel együtt járó rothadási tüneteket. Követeljük, rostálják meg az egyetemi hallgatókat és professzorokat, vajon megbízhatók, és német szellemben gondolkodnak-e?
— Német Diákszövetség (1933. április 6.)A náci Németország 80 éve ezen a napon tartotta a leghíresebb nyilvános könyvégető akcióját, amin a becslések szerint 25000, a nemzetiszocializmus által értéktelennek, veszélyesnek ítélt könyv égett el. A szerzők között volt Bertolt Brecht, Albert Einstein, Sigmund Freud, Jaroslav Hašek, Franz Kafka, Erich Kästner, Heinrich Mann, Marx–Engels–Lenin, Ludwig von Mises, Stefan Zweig, H.G. Wells, Ernest Hemingway, Jack London és még a vak és süket Helen Keller is.
Joseph Goebbels népnevelési és propagandaminiszter kezdeményezésére április 6-án indították el a propagandát, hogy megtisztítsák Németországot az ungermán lélektől. Több városban lángoltak a liberálisnak, anarchistának, kommunistának, zsidónak kikiáltott művek, de a legnagyobb tűz a berlini Opera téren volt. Közben az SA és az SS kórusai énekelték a Horst-Wessel dalt.A feketelistán több mint 3000 könyv volt, és a kulturális reform alatt a hónap végéig a könyvtárakból 1 millió kiló könyvet dobtak ki. Szinte semmilyen ellenállás sem volt.Több országban is tiltakoztak a könyvégetés ellen, New Yorkban több mint 100 ezren mentek az utcára.A könyvégetés helyszínén 1995 óta Micha Ullman izraeli szobrász emlékműve van. Az utcakövek közé beékelt, négyzet alakú üveglapon keresztül egy üres polcokkal berendezett könyvtár látható.
Írók sírtak
A zsidó származású Heinrich Heine 1823-ban egy művében előre szólt, aztán a németek 1933-ban az ő könyveit is a tűzbe dobták:„Ez csak előjáték volt. Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket égetnek.”Ha nem romlik el, Karinthy Frigyes a Do. X. repülőgép fedélzetén, valahol Passau és Bécs között értesült volna a haladásellenes könyvégetésről. Írt is egy cikket a Pesti Naplóba arról, hogy Hermann Göring légiközlekedési miniszter is felszólalt a rendezvényen, pedig ha valaki azzal kereste volna meg, hogy dobják ki a repülőgépgyártásról szóló modern szakkönyveket, és inkább ókori leleten talált szabályok szerint fejlesszenek, azt nyilván bolondokházába záratta volna.
„Horogkereszt (szvasztika)... indogermán... India... Nem emlékeztek? A Schopenhauer buddhista álomvilága ez: Nirvána, felhős misztikum, tizennyolc karú, kétfejű bálványaival, egy nagyszerűségében is nyilván tébolyodott kultúra emlékei. Ez is a véletlen játéka, ezek a jelképek.”
Babits Mihály ezt írta akkor a korlátolt nácik akciójáról:
„Barbár szelek fujnak, s Omar Kalifa korszaka látszik visszajönni. Az életet többre tartjuk a betűnél, s életnek pártunkat és harcunkat értjük, pártunk egyedül üdvözítő világmegváltását. Ha ennek a betű nem segít, vagy épen ellene hat: pusztuljon a betű! A berlini könyvégetők voltakép egészen modern elv szerint jártak el, oly elv szerint, melyet a mi (teljesen más világnézetű) ifjú irodalmáraink egy része is unton hangoztat.”
Erich Kästner, akit többször bevitt a Gestapo, egyedüli német íróként végignézte, ahogy elégetik a könyveit. Fel is ismerték, de nem bántották. Később így emlékezett rá vissza:
„Akkor is, most is, sokszor tettem föl magamnak a kérdést: „1933. május 10-én, ott Berlinben, az Opernplaztzon miért nem tiltakoztál? Miért nem ordítottál vissza, amikor az a címeres gazember a neveteket, köztük a tiédet is a mikrofonba üvöltötte?” Hogy akkor most nem lennék itt, üsse kő. Kétségtelen az is, hogy semmi értelme nem lett volna ordítani. Hősök és mártírok nem kérdeznek ilyesmit.”
Elégett a történelem
A könyvégetés kb. egyidős az írással. Az első igazán jelentős könyvégetés évszázadokon át tartott, amikor az ókorban többször is felégették az alexandriai könyvtárat, több százezer tekercset elpusztítva. Akkoriban a pogány könyvek mellett a keresztény írásokat is égették, például 303-ban, amikor Diocletianus császár rendelte el a keresztény templomok lerombolását, és az olyan írások elpusztítását, amikben keresztény tartalom volt.A középkorban Európában a könyveket főleg az inkvizíció és a reformáció égette el. A kolostorok magánhasználatú könyvtárait már csak az egyház felett aratott győzelemként is felgyújtották, az inkvizíció bármit felégethetett, amit túlságosan értelmesnek talált.A betűirtás folytatódott Cromwell idején és Napóleon alatt is. A nácik könyvégetése pedig eltörpült a szovjet kommunisták információs tisztogatása és a kínai kulturális forradalom mellett.
Könyvégetés a magyar parlamentben
egy vicc miatt került elő a könyvégetés az Országgyűlésben.Pozsonyi Ádám a Demokratában megjelent Harcra fel! című írásában javasolta kis házi kommandók felállítását, amik a három-négyfős csoportokban fésülhetnék át a könyvtárakat, hogy kilopkodják, majd megsemmisítsék „a ballib hazaárulás, és ízléstelenség fekélygócait”.Mottónak azt javasolta, hogy:
Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!
A parlamentben a szocialista Szabó Zoltán beszélt arról, hogy a Demokrata Mein Kampf heti magyar kiadása. „Konrád, Esterházy, Spiró és Nádas könyveit kellene megbecsteleníteni az idézett cikk szerint, aminek az a pozitív oldala, hogy ez azt jelenti, hogy ezen írások szellemiségével másképp nem tud szembeszállni a szerző".Molnár Csaba akkori kancelláriaminiszter szerint pedig jogászoknak kellene kivizsgálni, hogy uszítóak-e Pozsonyi mondatai.
What would Goebbels do?
Most, az alkotmányos demokráciák és az internet korában már nem lenne ennyire egyszerű megfosztani az információtól, bár a kilencvenes években még sokkal biztosabbra lehetett menni az információkorlátozásban, ha megsemmisítették a szervert:
Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas gépparkokhoz nagyobb erőforrások kellenének.Most, a cloud computing korában viszont minden eddiginél kevésbé ellenőrizhető, hogy sikerült-e kitörölni az összes nemkívánatos szöveget. És ha például törölnek is valamit a netről, akkor is elő lehet keresni a tárolt változatot, vagy simán emailben, a Facebookon vagy más külföldi szerveren terjeszthetik.Ennek ellenére még mindig próbálkoznak olyan törvényekkel az USA-ban és az EU-ban, amikkel végső soron azt is felügyelhetnék, hogy mi jelenhet meg, és mi nem. Ameddig ez a hatóságoknak nem sikerül, még mindig ott van az internetezők feljelentése.
A 444 ajánlata
Mi hiszünk a szavak erejében, de online újságként nem pusztulnánk bele, ha egy-egy művel könnyebb lenne a világ. Ezeket a könyveket például gond nélkül kiirtanánk.
Ács Dániel: Szily László: Kitolás 1, 2
Bede Márton: Alaptörvény
Botos Tamás: link
Erdélyi Péter: „A kis herceg. Én féltem tőle kiskoromban.”
Haszán Zoltán: „Elképesztő mennyiségű gyerekkönyvet tudnék ajánlani teljes szívből, és azt a kurva jó könyvet, amit a Gyurcsány ír a baloldalról.”
Herczeg Márk: Zabhegyező
Horváth Bence: „Végiggondoltam. Nem égetnék könyvet. Egyszerűen semmit nem gyűlöltem meg.”
Kerner Zsolt: „Újszövetség, összes Coelho, összes Lőrincz L. László.”
Király András: „Nem. Soha. Kindle-öket égetnék.”
Kővágó Zoltán: Voltaire: Candide
Magyari Péter: Kincskereső kisködmön
Plankó Gergő: „Nem tudom. Nincs! Vagy esetleg az Indiana Jones apjának naplóját.”
Tamás Bence Gáspár: „Nincs, de most kilomtalanítottunk párat.”
Uj Péter: „Én az Együtt 2014-es párttagkönyvemet szeretném elégetni.”
Vajda Gábor: „Bármelyik általános iskolai kötelezőt a Vuktól kezdve az Egri csillagokon át az összes kibaszott Jókaiig, illetve külön a moralizáló gyereknyomasztás kategória nagymestereit (Kincskereső kisködmön+100), Andersen-mesék, Pál utcai fiúk, Légy jó mindhalálig...”
Érdekességként pedig itt egy videó, amin a jövő könyvégető diktatúrájáról szóló Fahrenheit 451-et égetik el: