Keresik a forrást: híváslistabotrány az USA-ban

nixon

  • Az amerikai igazságügyi minisztérium lefoglalta az AP telefonközpontjának, központi faxának és pár újságírójának kéthavi híváslistáját.
  • Erről a nyomozás érdekeire hivatkozva csak utólag tájékoztatták a hírügynökséget.
  • Elvileg egy tavalyi CIA akcióról szóló riport forrása után nyomoznak.
  • A gyakorlatban több tucat oknyomozó cikk bizalmas forrásainak adatait is megszerezték.
  • Demokratákat és republikánusokat egyaránt felháborított a túlkapásszerű akció.

Levelet kapott az AP az amerikai igazságügyi minisztériumtól. Egy amerikai hírügynökség esetén ebben semmi meglepő nem lenne, leszámítva a levél tartalmát. Ronald Machen szövetségi ügyész pénteki levelében utólag értesítette a hírügynökséget, hogy lefoglalták húsz telefonjuk kéthavi híváslistáját 2012 elejéről. Sőt, még néhány újságírójuk magán-mobiltelefonjának és otthoni vonalának híváslistáját is. Ezt egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztviselő később azzal indokolta, hogy az előzetes értesítés "jelentősen veszélyeztette volna" egy szivárogtatás ügyében folytatott nyomozásukat.

Az AP 2012. május 7-én beszámolt a CIA egyik jemeni akciójáról, amivel megakadályoztak egy, az Egyesült Államokba tartó repülőn tervezett bombamerényletet. A sztori részletekbe menő volt, még az is kiderült belőle, hogy a merénylő az alsógatyájába akarta rejteni a bombát. Ez alapján nyilvánvaló volt, hogy az AP-nek vannak forrásai a CIA-nál. A CIA igazgatója, John Brennan februári meghallgatásán "felhatalmazás nélkülinek és veszélyesnek" nevezte a bizalmas információk nyilvánosságra hozatalát.

Az AP bőven azelőtt tudomást szerzett az akcióról, hogy Obama kormánya azt nyilvánosságra hozta volna - a beszámoló egy nappal a hivatalos bejelentés előtt jelent meg. Az AP szerint kormánytisztviselők biztosították őket a publikálás előtt arról, hogy a beszámoló nem veszélyezteti a nemzet biztonságát.

A híváslisták értesítés nélküli kikérése ellen az AP vezérigazgatója, Gary Pruitt levélben tiltakozott Eric Holder igazságügyi miniszternél. Szerinte az akció sérti a hírügynökség alkotmányos jogát az információszerzésre és a tudósításra. Az AP összefoglalója szerint Obama kormánya a szivárogtatás ügyében már hat vádiratot is benyújtott, "többet, mint az összes eddigi elnök alatt összesen".

Veszélyben a források

Kéthavi híváslista lefoglalása nemcsak az ügyben szivárogtató forrás szempontjából aggályos. Két hónap alatt az AP újságírói több tucat oknyomozó riporthoz gyűjthettek adatokat, azaz több tucat bizalmas forrással beszéltek. Most mindannyiuk anonimitása veszélybe került. A nyomozók az AP központjának a híváslistáját is lekérték, ahogy több olyan faxét is, amit az egész szerkesztőség használ.

Az igazságügyi minisztérium akciója nemcsak a sajtót és a szólásszabadság védelmezőit, de amerikai törvényhozási képviselőket is felháborított. A republikánus Darrell Issa szerint a nyomozók csak a legvégső esetben élhettek volna ezzel az eszközzel, de még a szenátus igazságügyi bizottságának demokrata elnökét, Patrick Leahyt is zavarba hozták a történtek, és kíváncsi a kormányzat magyarázatára.

 

Volt már ilyen

Az aktuális botrány méretében egyedülálló, de nem példátlan. A sajtó természetes reflextként igyekszik védeni forrásait, míg a kormányzat természetes reflexként igyekszik utánajárni annak, hogy ki árulkodott. Az elmúlt évek legkirívóbb esete Judith Milleré volt, aki 2005-ben 85 napot töltött börtönben, amiért nem volt hajlandó felfedni forrásait.

Idén pedig a Fox News egyik újságíróját fenyegetik börtönnel, amiért nem hajlandó elárulni, ki volt a forrása tudósításának, amiben leleplezte, hogy James Holmes, az aurorai mészáros a 12 ember halálát okozó ámokfutása előtt elküldte a mészárlás részleteit felvázoló jegyzetfüzetét a Colorado Egyetem egyik pszichiáterének.

De hogy egy magyar példát is hozzunk, Bodoky Tamást, az atlatszo.hu főszerkesztőjét 2011. július 7-én kereste fel előzetes bejelentés nélkül a rendőrség a Brókernet informatikai rendszerének feltöréséről szóló híre miatt. Bodokyt aztán tanúként idézték be. A magyar rendőrség gyakorlatában még a gyanúsítottakat is tanúként szokták elsőre meghallgatni, mert a tanúnak igazmondási kötelezettsége van. Bodoky ellenállt, forrásvédelemre hivatkozva nem adta ki a forrását. Az ügyészség viszont arra hivatkozott, hogy a magyar törvényekben nincs szó forrásvédelemről, ezért Bodoky nem kérhetett volna mentességet. Az ügyben végül az Alkotmánybíróság Bodokynak és az Átlátszónak adott igazat.

Az Egyesült Államokban 40 államban és Washington DC-ben is törvény garantálja az újságíróknak forrásuk védelmét. A probléma, hogy ezek állami szabályok, szövetségi szinten nem érvényesek.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.