Meghalt a legmocskosabb argentin

  • Videla öt éven át volt diktátor, tízezrek haltak meg miatta.
  • Minden vélt és valós kommunistát meggyilkoltatott, gyermekeiket elraboltatta.
  • Börtönben halt meg, de csak nyolc évet töltött rács mögött.

Péntek reggel, helyi idő szerint fél kilenc előtt néhány perccel cellájában holtan találták Jorge Rafael Videlát, Argentína egykori elnökét. Az országot öt éven át irányító diktátor természetes halálát a teljesen megosztott argentin társadalom egységesen ünnepli, mind az ellenzéki, mind a kormánypárti lapok nyíltan örvendeznek. Videlát ma már szinte mindenki gyűlölte.

REUTERS/Enrique Garcia Medina

Az 1925-ben kisvárosi, jómódú, politikailag mindig aktív katonacsaládba született Videla pont ugyanazt a karriert járta be, mint minden férfi felmenője. Katonai akadémián végzett, majd szép lassan elkezdett felfelé kapaszkodni a szárazföldi erők ranglétráján. 1975-ben Isabel Perón államelnök vezérkari főnökké nevezte ki, amit alig fél évvel később azzal hálált meg, hogy a légierő és a haditengerészet vezetőivel összefogva megpuccsolta Perónt. Két nappal a hatalomátvétel után Videla gyakorlatilag önmagát nevezte ki elnöknek, majd megkezdte Argentína történetének legmocskosabb öt évét.

Diktatúrák általában nem szeretik magukat diktatúrának nevezni, és ez így volt Videla uralma alatt is. A rémuralom hivatalosan "Proceso de Reorganización Nacional", Nemzeti Újraszervezési Folyamat néven futott, és Isabel Perón jobboldali, populista, de teljesen kaotikus rezsimje helyett katonai precizitással vezetett, a néppel nem sokat törődő, fanatikusan nacionalista rendszert jelentett.

REUTERS

A Videla által vezetett katonai junta egyik legfontosabb célja az ország vélt és valós kommunistáktól megtisztítása volt. A "guerra sucia", azaz piszkos háború eredményeként 10-30 000 argentin tűnt el az országban, szinte mindegyik a diktatúra koncentrációs táborra hasonlító börtöneiben. Többségüket meggyilkolták, a tetemeket pedig eltüntették, hogy ne maradjon fenn bizonyíték. A kínvallatásokat is végző hóhérok kedvelt módszere volt a halott, esetleg még élő áldozatokat lábukon betoncsizmával beledobálni a tengerbe. Az "eltűntek" csecsemőkorú gyermekeit is gyakran elrabolták, és adták oda a diktatúrával szimpatizáló, gyerekre vágyó családoknak.

Ahogy az diktatúrákban szokás, Videla nemcsak az országon belül keresett magának ellenséget. A nála nem sokkal demokratikusabb Pinochet által vezett Chilével például három teljesen jelentéktelen tűzföldi szigeten sikerült összekapni. A Beagle-konfliktus néven ismert incidensben Videla odáig ment a kardcsörtetésben, hogy a közvetítőnek felkért II. János Pál pápával is sikerült összevesznie. Az igazán nagy katonai ballépés, a Falkland-szigetek lerohanása azonban már nem az ő hibája volt.

1981-ben a fegyveres erők különböző ágai közötti hatalmi harcok eredményeként Videlát egyszerűen kigolyózták a hatalomból. Amikor két év múlva, a falklandi bukás eredményeként vége lett a diktatúrának, és Argentína ismét nekifutott a demokráciának, őt is elővették, és az egykori elnöknek bíróság elé kellett állnia. Két évvel később le is csukták gyilkosságért, kínzásért és emberrablásért, 1990-ben azonban Carlos Menem perónista kormányfő a piszkos háború szinte minden szereplőjének kegyelmet adott.

REUTERS/Jorge Adorno

A következő több mint egy évtizedben Videlát hiába próbálták sokan újra börtönbe juttatni, csak részsikereket sikerült elérni. Azonban amikor 2003-ban Néstor Kirchnert választották meg az ország elnökének, elfogyott Videla szerencséje. A szintén perónista Kirchner nem a pártban Menem alatt jellemző jobboldali-liberális vonalat képviselte, hanem inkább a baloldali populistát, és ezzel megszűnt Videla védettsége. 2006-ban ismét bíróság elé kellett állnia, és amikor a borzasztóan hosszú és kanyargós perben 2010-ben végül hajlandó volt kimondani, hogy vállalja a felelősséget az elnöksége alatt történtekért, és uralma alatt minden parancs tőle származott, meg is pecsételődött a sorsa. Végül csak 31 ember halálát sikerült rábizonyítani, de ez is elég volt az életfogytiglani ítélethez, amiből végül csak három évet kellett letöltenie.

Videla nemcsak gyilkos diktátor volt, hanem pancser elnök is. Szemben a legalább gazdasági részsikereket elérő Pinochettel, az ő uralma is sokat tett Argentína hihetetlen 20. századi mélyrepüléséért. 1929-ben Argentínában volt a világon a negyedik legmagasabb az egy főre jutó GDP. Azóta megfeszített munkával sikerült leküzdeniük magukat az ötvenedik hely környékére, az egymást követő, demokratikus és diktatórikus, baloldali és jobboldali kormányok szinte kivétel nélkül csak rontottak a helyzeten. Mint ahogy ront a jelenlegi elnök, Néstor özvegye, Cristina Fernández de Kirchner is, aki államosítási és újraelosztási mániájával, a gazdasági mutatók meghamisításával még latin-amerikai szinten is hülyét csinált hazájából.

Argentína ma Dél-Amerika politikailag egyik legmegosztottabb társadalma, Videla halálát azonban minden politikai szereplő és a média ha nem is ünnepelte, de legalábbis megkönnyebüléssel vette tudomásul. Aki sajnálkozik, az is csak arról beszél, hogy a diktátor sok titkot vitt a sírba, és így a piszkos háború eltűntei közül sokakat már soha nem lesz esély megtalálni.