Egy átláthatatlan, mély, fekete doboz. Aki ide bedob valamit, az biztos lehet benne, hogy nem marad utána nyom. Se a nevét, se az emailcímét, se az IP-címét, se böngészőjének, se operációs rendszerének adatait nem őrzi meg a rendszer. Nem tudnak róla semmit, még a véletlenszerűen adott kódnevet sem tárolják. Ha valaki titkos információkat akar eljuttatni egy újságnak, ez tűnik eddig a legjobb megoldásnak.

Nyílt, de rejtett

A Dead Drop egy nyílt forráskódú, ingyenesen használható és terjeszthető szerver applikáció. Lényege, hogy akár minden újság elkészítheti ez alapján a saját változatát, ahova az olvasók elküldhetik nekik a fent leírt feltételekkel a durvábbnál durvább sztorikat.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy mennyire kell vajon paranoiásnak lenni ahhoz, hogy valaki úgy érezze, nem elég egy kamu emailcím és esetleg némi ügyeskedés, ha titkokat akar eljuttatni egy újságnak. Egy kicsit persze nem árt annak lenni, de egyre több példa mutatja, hogy már az egészséges óvatosság is elég lehet ehhez.

Érted jön az akciócsoport

És nem is kell Bradley Manning esetéig menni. Az amerikai igazságügyi minisztérium lefoglalta az AP telefonközpontjának, központi faxának és pár újságírójának kéthavi híváslistáját és megszerezték több tucat oknyomozó cikk bizalmas forrásainak adatait. És még ez sem a legközelebbi példa. A magyar kormány épp most eresztett rá egy külön akciócsoportot a nekik nem tetsző cikkekre.

Elsőként a New Yorker magazin készítette el a saját változatát Strongbox néven. A lapban Kevin Poulsen, a börtönt is megjárt egykori hacker, azóta a Wired szerkesztője és a projekt egyik szervezője írta meg, hogyan született a Dead Drop, amely mögött az információszabadság egyik legnagyobb harcosa, az idén januárban öngyilkosságot elkövetett Aaron Swartz áll.

Swartz utolsó műve

Poulsen két éve kereste meg Swartzot azzal, hogy hozzanak létre egy anonim használható ingyenes dropboxot, amivel információkat lehet eljuttatni újságoknak, mert már akkor sem volt elégedett a biztonsági környezettel. A projektben részt vett James Dolan komputerbiztonsági szakértő is.

A fejlesztés közben Swartz, aki úgy gondolta, a tudományos kutatások eredményeinek mindenki számára elérhetőnek kell lenniük, több vasat is tartott a tűzben. Több millió oldal tudományos cikket töltött le a Massachusetts Institute of Technology-n keresztül a JSTOR nevű adatbázisból, melynek végén letartóztatták, de a jogtulajdonosok nem akartak pert. Egészen addig, amíg az egyetem tovább nem küldte a bizonyítékokat a titkosszolgálatoknak, amelyek alapján az ügyészség mégis akcióba lépett. Swartzot 35 év börtön és egymillió dolláros büntetés fenyegette, mielőtt idén januárban huszonhat évesen öngyilkos lett.

Ha akarják, se tudják kiadni

Egy hónappal korábban, 2012 decemberében a Dead Drop már kilövésre kész volt. Az öngyilkosság aztán háttérbe szorította a projektet, Poulsen azonban újra felvette a fonalat, miután minden elrendezett a jogutódokkal és Swartz családjával, akik természetesen beleegyeztek a fejlesztés használatába.

A Dead Drop újdonsága amellett, hogy garantálja a források titkosságát, tehát egy rázós ügyben az újságírók ha akarják, sem tudják kiadni forrásaikat a hatóságoknak, egyszerűségében áll. Kellő konspirációval eddig is nagyjából meg lehetett oldani, hogy az ember nagyon nehezen legyen beazonosítható, ha újságoknak szivárogtat. Mostantól ez egy könnyen kezelhető eszközzel megtehető. Már csak az újságokon múlik, elkészítik-e saját változataikat. És hogy mernek-e kezdeni is valamit az így kapott információkkal.