• Bécsig mentem, hogy meghallgassam, ahogy Konrád György külföldön panaszkodik
• Bohócot csináltam magamból, mert nem értettem, amit Konrád németül beszélt
• Konrád szerint ma rosszabb a helyzet, mint a kormányváltáskor. Ő nem politizál túl sokat, és nem is lát sok esélyt a mostani ellenzéki összefogásokban. Szerinte Bajnai Gordon a legesélyesebb a mostani gárdából.

Kaptam egy ismerősömtől egy meghívót, hogy kivisznek Bécsbe, ahol meghallgathatom, ahogy Konrád György megnyitja az élet menetéhez készített képeket bemutató kiállítást. Előtte Winkler Nórával fognak beszélgetni a magyarországi holokausztról, és - gondoltam - a magyar politikáról.

Nekem ez elég is volt. Konrád Magyarországról nézve olyan erőteljesen politizál, hogy a fiatalabb korosztály jellemzően már csak erről ismeri. Ő az egyik olyan ember, akit rendszeresen megvádolnak azzal, hogy árulkodik a külföldnek, és sokkal durvábbnak mutatja be a magyar helyzetet, mint amilyen.

Most is írtam egy könyvet

Azért azt előre elmondom, hogy kifejezetten kedvelem Konrád munkáját, és ha valaki akkora író, mint Nádas, Esterházy, vagy ő, akkor felőlem panaszkodjon külföldön, amennyit akar. Mondjuk a helyzet annyival szerencsésebb Nádas és Esterházy esetében, hogy ők ezt egyáltalán nem csinálják.

Erre egyébként Konrád azt mondta nekem, hogy ez az ő dolguk, Nádas ráadásul ezt értéknek tartja, és nagyon őrzi magának. Meg egyébként is, más generáció, mert ők nem élték meg annyira direkten a holokausztot. Egyébként meg Konrád nem is gondolja, hogy annyit politizálna, hogy már inkább erről ismernék, mint a könyveiről, hiszen most is épp írt egy könyvet.

Iszonyatosan előreszaladtam. Hétfő este az esős autópályán elindultunk Bécs felé. Az osztrák oldalon annyira rossz volt az út, hogy már majdnem le is írtam a polgári Bécset, amikor megérkeztünk az ottani Loffice irodába.

Ezt is csak azért mondom, mert az egész kiállítást a Loffice csinálta. Az Élet menetéhez kapcsolódó képeket állítottak ki és mutattak meg az osztrákoknak. Legalábbis én mindenkit osztráknak hittem, pedig később kiderült, hogy a terem magyarokkal volt tele.

Itt derült ki először, mennyire felkészületlen vagyok. Nem olvastam el rendesen a meghívót, és csak az előadás közben derült ki, hogy az egész dolog németül megy majd. Én németül tényleg csak annyit értek, hogy lebensraum, meg tageslichtprojektor, ami elég is lehetett volna, de ha már le akartuk rántani a leplet a külföldön panaszkodó magyarokról, akkor illene érteni is, amit panaszkodnak. A saját mentségemre csak annyit hoznék fel, hogy a két másik újságíró, akivel mentem, szintén nem beszélt németül.

Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány

Álltunk a Loffice közepén, körülöttünk egy csomó nyugat-európainak öltözött ember, és egy szót nem értettem abból, amit Konrád beszél. Persze ez teljesen nem igaz, mert hét szót értettem. Ezek voltak: Balassagyarmat, munkaszolgálat, Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány, antiszemitizmus és Horthy. Azért gondoltam, hogy ennyire nem lesz könnyű a dolgom, biztosan mesélt olyan dolgokról is, amiket nem tudnék leírni anélkül is, hogy kijöttem volna.

És persze mondott is, de ez csak később derült ki. A beszélgetést kibekkeltük azzal, hogy nézegettük a képeket (érteni mondjuk nem értettük, de ezt hagyjuk meg a művészettörténészeknek). Viszont a beszélgetés után épp azon gondolkodtam, hogy fogok ebből valami használhatót írni, amikor Winkler Nóra megmentett minket. Odajött hozzánk, és megkérdezte, hogy tetszett a beszélgetés. Eleve annyira szép volt, hogy megakadt a szánkban a kóser tésztasaláta, de még be is kellett neki vallanunk, hogy egy szót sem értettünk az egészből.

Borzasztó kínos volt az egész, de Winkler szépen elmondta, hogy Konrád arról beszélt, hogy milyen volt Magyarországon megélni a holokausztot, és miért vonzódnak szerinte annyira a magyarok a diktatúrákhoz. Szerinte ez azért van, mert a magyarok alapvetően az individualista vezetőkben hisznek, mert az individuális létet többnek érzik, mint a csoportot. A csoportban ugyanis egy alakulóban lévő, gyermeki én szerepel, az individuálisban viszont egy felnőtt, cselekvő. Okosan bólogattam.

Ezután viszont megkérdezte, hogy akarunk-e Konráddal beszélgetni, amire rövid tanakodás után azt mondtuk, hogy persze. Konrád már kicsit fáradtnak tűnt, de én sokkal fáradtabb lennék nyolcvanévesen, miután másfél órát beszéltem németül a holokausztról. Ráadásul elég konkrétan válaszolt az aktuálpolitikai kérdésekre is.

Mesterházy Attila értelmes ember

Szerinte sokkal rosszabb a helyzet most, mint a kormányváltáskor volt. Azt gondolja, hogy a kormányban vannak olyan emberek is, akiknek a machiavellisztikus tehetségük mellett van morális érzékenységük is. Nem egy immorális kormány ez, hanem egy felületesen érző

Az ellenzéki összefogásokkal nem túl elégedett. Mesterházy Attilát értelmes embernek tartja, de szerinte a mostani felhozatalból Bajnai Gordonnak van a legtöbb esélye. Gyurcsány Ferencről viszont nem beszélt, mert nem kérdeztük.

Összesen tizenhat percet beszélgettünk Konráddal, amitől én teljesen meghasonlottam. Egyáltalán nem mondott olyan erős dolgokat, mint amit otthon gondolnak róla, sőt, kifejezetten visszafogottan beszélt. A kormányváltásról például azt mondta, hogy ha nem most lesz, akkor majd máskor. Ennél még Gálvölgyi János is erősebbeket mond, bár kicsit bánt, hogy pont őt kell egy cikkben említenem Konráddal.

Úgy indultunk el vissza, hogy én teljesen összezavarodtam a külföldön árulkodással kapcsolatban. Ha valaki pedig  arra kíváncsi, hogy milyen hely Bécs 2013 közepén, akkor annyit mondhatok, hogy olyan, mint Budapest, csak rosszabb, és drágább a sör.