Hogyan lesz nekünk saját dohányunk?

2013 június 5., szerda 9:18

Ugye emlékeznek arra, hogy az Orbán-kormány egyik első intézkedése a házi pálinkafőzés legalizálása volt? Cigarettát bezzeg továbbra sem lehet otthon előállítani, viszont egy doboz lassan 1000 forintba kerül, és július 1-től, a trafiktörvény életbe lépésével hozzáférni is nehezebb lesz majd, mint eddig. Ilyenkor minden rendes magyar ember beírja a Google-be, hogy kiskapu, hátha talál valamit.

Mi is beírtuk. A logikus megoldás: ültessünk dohányt a gangon, neveljük fel, aztán szüreteljük le, és szívjuk el.

Csak sajnos nem ennyire egyszerű.

Ott kezdődik, hogy dohánymagot nem árulnak a sarki vetőmagboltban. A forgalmazást nem tiltja ugyan semmi, ez is csak egy növény, mint a többi, de ha az ember dohánymag után érdeklődik a Hermesben, szimplán körberöhögik.
A magyar dohánymagkereskedelem és -nemesítés első számú szereplője, a debreceni Agroport válaszra sem méltat, hiába érdeklődünk saját fejlesztésű csodavetőmagjai, így a burgonya Y vírussal szemben különösen ellenálló Hevesi 19, vagy a fekete gyökérrothadásra fittyet hányó Pallagi 7 iránt.
A Vaterán persze hemzsegnek a kereskedők, akik hajlandók postán magot küldeni:

“Irány a kert! Ha valaki már a paradicsomot megtermeszti magának otthon, akkor ez is sikerülni fog!”

- írja egyikük, aki 650 forintért árul 400 darab, Virginia Bright Leaf márkájú dohánymagot.

 

Erdélyi kolléga növényét Jánosnak hívják. A gazda beszámolója szerint az új irodában nagyon jól érzi magát. Szürkemarhatrágyás bioföldben van. Organic Green Gold élőalgás tápoldatot kap. Miniszterelnöknek készül.

A dohánymag elültetéséhez viszont májusban már késő van. Mire nekünk eszünkbe jutott a a saját dohány, Májer Ferenc őstermelő már javában ültette ki a földbe a palántákat a Nyírségben, Pócspetri határában. (Pócspetri amúgy a magyar dohányfellegvár, kevesen gondolnák, hogy az 1727 lelkes faluban az ember jártában-keltében simán belebotlik egy limuzinba, és hogy ott székel a Magyar Doháánytermesztők Országos Szövetsége, a Madosz is.)
Májer őstermelői tapasztalataira alapozva azt mondja, hogy a dohánynak két hónap kell a melegházban, két hónap a szántóföldön, és két hónap, mire betakarítják a növényt. Az első szakaszról már lecsúsztunk, de ha elmegyünk érte, ad palántát szívesen. 5 forint darabja, és már csíráztatni sem kell.

Elmentünk.

Pócspetriben kétfajta palántát kaptunk, az egyik a Virginia, ami a savasabb, a másik a Burley, ami a lúgosabb talajt szereti. Az átlagos cigarettákba mindkettőből jut valamennyi, a Virginia állítólag finomabb, (őstermelői szlengben: “magasabb a degusztációs értéke”), a Burley jobban füstöl, és büdösebb is. De ebből a kettőből még mindig nem lesz szívható cigaretta, mert annak az illatanyagát, tehát gyakorlatilag mindazt, ami a cigarettát élvezhetővé teszi, a keleti dohányfajták adják, azok meg Törökországból jönnek, mert nem teremnek meg itthon, hiába kísérleteznek velük.
Ez természetesen nem rettentett el minket, a kapadohány is dohány, és a szükség nagy úr. A 444 szerkesztőségének dohánytermesztésre fogékony tagjai örökbe is fogadtak 2-2 palántát, volt, aki többet, és gondjaikba vették őket.

- Már három napja nem láttam őket a költözésem miatt (ez sokat elmond arról, hogy mennyire vigyázok rájuk) - vall Horváth Bence. - Nálam Benedek és Boldizsár van, mindketten szépen túlélték az ültetést, és elkezdtük a közös életet. Kezdeti nehézségek még vannak, például nem tudom mennyi víz kell nekik, utánanézni pedig nem akarok, mert az csalás lenne. Ma megyek el értük és jönnek át az új lakásba, ahol van egy napos gangos rész, remélem szeretni fogják.

 

Hogy mi lesz ebből?

Valószínűleg semmi. A dohánynak ugyanis rengeteg napsütés kell. Májer szerint az a legjobb, ha a szántóföldön hajnali 5-től este 9-ig süti a nap, ezt a gangon biztosan nem tudjuk megvalósítani, bent a lakásban meg főleg nem. Amióta megjöttek a palánták, alig sütött a nap, és az ideális 25 fok helyet inkább volt 20, vagy kevesebb. A talaj pH-értéke sem mindegy, és erre a virágföldvásárlásnál próbáltunk valamennyire odafigyelni, de akik csak úgy kiültették a palántákat a kertbe, mindannyian Isten, meg az Y burgonyavírus kezében vannak.

Déli fekvésű gangon nevelkednek Blumenland általános virágföldben, melynek ph-ja: 5,5-7,5, összetétele: fellápi tőzeg: 30, balti tőzeg: 10, komposzt: 60. Tamás: 17cm, Gáspár: 14cm, Miklós: 13cm. Mindhárman egészségesek! - Ács Dani

A cserepes vállalkozók valószínűleg eleve bebukják a projektet. A műanyag balkonládában és a minicserepekben most még elférnek a növények, de ha növekedésnek indulnak, mindenképpen át kell őket ültetni valami nagyobb konténerbe, és azt a sokkot már lehet, hogy nem élik túl.

- A névadáson már túlvagyunk, mivel a Stan és Pan foglalt, így Tango és Cash lett - számol be a névadás nehézségeiről Haszán kolléga. - Az ismerkedési szakaszban vagyunk, keveset tudok még róluk, ők is rólam, például nekem hiányzik az az alapinformáció, hogy pontosan milyen fajta, virginia vagy burley, mert amikor megkaptam, nem figyeltem. Nem mintha ez bármit számítana, mert ők viszont azt nem tudják rólam, hogy nem dohányzom, szóval felőlem megmaradhatnak, ha megnőnek, nem úgy nézek rájuk, mint gondos gazda a hízódisznóra. Az egyikük nagyon kókadt volt, ezért egy gyorsan vásárolt kis műanyag virágtartóba kerültek, ami változhat, ha győz bennük a mindent elsöprő élniakarás. Egyelőre az a közös produkciónk, hogy ők állnak az ablakban (ami elvileg a lakás legnaposabb része, mármint általában, nem májusban-júniusban), én meg megkérdezem az ismerőseimet, hogy milyen növényt is látnak. És hiába a segítség, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, de nem esszük meg, még senki nem találta ki. Viszont amikor valaki egy szabad a gazda után megtudta, akkor rögtön mondta, hogy azt tudom-e, hogy ezek vonzzák a legyeket. Remélem annyira ért a dohánytermesztéshez, mint átlagmagyar a magashegyi mászáshoz. Viszont nem merek nagyon utánaolvasni, mert akkor sajnos azonnal kidobnám, ha ez igaz lenne.

Aztán ott a mumus, a szárítás. A leszüretelt dohányleveleket (sorrendben alj, alsó anya, felső anya, hegy) a feldolgozók profi hőlégbefúvásos módszerekkel, géppel szárítják, és arra biztos semmi esély, hogy ipari berendezést telepítsünk a gangra. A hagyományos szárítás sem kizárt, de ahhoz jól szellőző pajta kellene, ami nincs. Fermentálni meg végképp nem tudunk majd, főleg hogy azt sem tudjuk, mi az.

Szabad ezt?

És végül, amit az elejétől fogva kerülgetünk, pedig nem mindegy: elszívni már nem fogjuk tudni a dohányunkat anélkül, hogy törvényt sértenénk.
A mag beszerzését, a csíráztatást, a palántázást, a növény dédelgetését, sőt a szüretet sem tiltja semmi. Ha viszont megszárítjuk, máris baj van. A 2003-as jövedéki termékekről szóló törvény azt mondja: “A szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem közvetlen fogyasztási célra történő átadása, értékesítése, illetve megvásárlása, birtokolása kilogrammonként 1000 forint jövedéki bírsággal büntetendő.”

Az én növényeim pont heten vannak, így könnyű volt a névválasztás. Sorrendben, balról jobbra Kevélység, Fösvénység, Bujaság, Charles Bronson, Szende, Szundi, és Vérbulcsú. Mindannyian Virginia fajátjúak, és 6,6-os pH-jú földbe ültettem őket. Külön tápot egyelőre nem kapnak (előbb kifigyelem, mire megy Erdélyi a bioshittel). Egyszer költöztek, egy árnyas udvarra, ahol sajnos nem éri őket elég napsütés. Egy dohánytermesztőnek minden tő ugyanolyan kedves, de van egy titkos kedvencem, Vérbulcsú. Neki néha énekelek. -anarki

Ez magyarul azt jelenti, hogy a saját célra szárított dohánynak már a puszta birtoklásával is megszegjük a törvényt. Az 1000 forintos kilónkénti büntetés viszont nem tűnik túl szigorúnak. Számoljuk ki: egy szál cigaretta 0,8 gramm dohányt tartalmaz. Egyetlen tőről jó esetben 1 kilogramm dohányt lehet leszüretelni , amiből 66 doboz cigarettát lehet kihozni. Ha a palánta árát és a kilónkénti 1000 forintos bírságot összeadjuk, 1005 forintos befektetéssel és valamennyi munkával lett 6 és fél kartonnyi cigarettára elegendő dohányunk. Ennyi cigaretta az alsó-középkategóriás márkákból is 45 ezer forintba kerül a boltban.

Nagyobb baj az, hogy a büntető törvénykönyv orgazdaságra vonatkozó passzusa szerint a jövedéki adózás elől elvont termék megszerzése, rejtegetése, árusítása bűncselekménynek számít, és attól függően, hogy mennyi dohányról van szó, illetve mekkora bűnszövetkezetet hoz létre az ember a terjesztésre, 1-től 10 éves börtönbüntetéssel sújtható. Úgy már nagyon nem éri meg. Kíváncsiak vagyunk, egy ügyes bíróság ránk tudná-e húzni az orgazdaságot - szerezni csak növényt szereztünk, rejtegetni nem rejtegetünk semmit, árulni nem akarjuk, a bűnszövetkezetben elkövetett locsolásra meg talán csak nem vonatkozik a Btk.

De ezen ráérünk majd gondolkodni akkor, ha eljutottunk az Alsó Anyáig.

Uj Péter a szerkesztőség azon kevés tagjának egyike, akik saját, mezőgazdasági művelésre is alkalmas földterülettel rendelkeznek. Sajnos ez okozta a vesztét: kiültette ugyan a palántákat, de azt mondja, egyelőre nem találja őket a sötétben a sok paradicsom között :(((

 

Stay tuned! Sorozatunk további részeiben nyomon követjük növényeink fejlődését, és bemutatjuk TBG, Magyari Peti és UP növényeit. Már ha előkerülnek egyáltalán.