Egyelőre nem tudjuk pontosan, mekkora károkat fog okozni minden idők legnagyobb dunai árvize. Annyit tudunk csak nagyjából, hogy a hatóságok mivel, és mennyiért készültek.

Eleve nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan mennyi kárt okoz az árvíz. A kárnak a legkézzelfoghatóbb fajtája ugyanis az összedőlt épület, de ilyenről eddig nem nagyon tudunk. Van viszont egy csomó járulékos kár, és vannak komoly pénzek, amiket a védekezésre költünk.

Egyre drágább árvizelni

A 2002-es nagy árvizet, ami a mostaniig a rekord volt, elég jutányosan megúsztuk. Akkor 43 milliárd forintba került a védekezés. 2006 már durvább volt, akkor 83 milliárdot költöttünk. 2010 volt a legrosszabb, akkor már 147 milliárd forintba került a védekezés.

A korai becslések szerint körülbelül ötmillió homokzsákot terveztek felhasználni a védekezéshez. Hárommillió zsákot egy holland cégtől vettek, anyagtól és mérettől függően 37 és 55 forintért. A katasztrófavédelemnek eleve vannak tartalékzsákjai, de ha az sem elég, akkor a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG, Magyarország spájza) zsákjait is használhatják.

Van itt pénz

Vasárnapig Orbán Viktor szerint 5,8 millió homokzsákot raktak le, ami ugyebár több a tervezettnél. Négy helikopter ciplete a homokzsákokat, és rengeteg rendőr, katasztrófavédelmes, tűzoltó és katona segített. Ennyi gépet és embert mozgósítani nagyon sok pénzbe kerül.

Pénz van bőven a védekezésre. A belügyminisztérium kerete nyitott, vagyis gyakorlatilag akármennyit költhetnek. Az önkörmányzatoknak van egy nyolcmilliárdos vis maior keretük, és az EU szolidaritási alapjából is kaphatunk, ha nagyon kell.

Az idei költségvetésben 100 milliárd forint jut rendkívüli kormányzati intézkedésekre. A portfolio azt írja, hogy ebből a kormány elköltött 28 milliárdot, és lekötött huszonötöt. Így van még ötven milliárd. Ha baj van, a kormány hozzányúlhat a négyszázmilliós általános tartalékhoz is, aminek eddig csak a felét kötötték le.

Csak akkor csinálunk valamit, ha baj van

Az Index szerint a legkomolyabb baj az, hogy a politikusok nem terveznek előre. Rengeteg pénzt spórolhatnánk, ha nem az lenne, hogy amikor nincs árvíz, akkor nem történik semmi, amikor meg van, akkor egy csomó pénzt költünk védekezésre.

2002-ben az árvíz miatt hat százalékkal esett vissza az ipari termelés. Ez most is rossz lehet az iparnak. Az áradó Duna miatt leállt a Suzuki-gyárban a munka, és az Audinál is átszervezték a műszakokat, mert vannak, akik nem tudnak bemenni dolgozni. Leállhat a csepeli szennyvíztisztító is, de még a kajakosok is panaszkodnak, hogy több száz millióba kerül az ország kajakosainak az árvíz.

A károk csak most jönnek

A neheze csak most jön. Az árvíz ugyanis nem akkor okozza a legnagyobb károkat, amikor árad, hanem, amikor apad. Az apadó víz máshogy hat a környezetére, mint az áradó. Ilyenkor elkezdi kifele húzni az ideiglenes gátakat, amik könnyebben beomolhatnak, és kiszívja az anyagot a rendes gátakból. A pincék is ilyenkor szoktak beomlani, miután a víz kimosta a töltést és a földet alóluk.

Azt tehát, hogy pontosan mennyit kell majd a védekezésre és a helyreállításra költeni, csak akkor tudjuk majd megmondani, ha a Duna megint normális méretű lesz. Akkor is kérdés lesz viszont, hogy azokat a homokzsákokat, amiket önkéntesek tízezrei pakoltak ki, ki, mennyi idő alatt és mennyiért fogja majd elpakolni.

Az mindenesetre biztos, hogy nem kevés pénz lesz ez. Már a 2010-es majdnem 150 milliárd forint is másfélszer akkora, mint a mostani Varga-csomag volt. Több tehát, mint ami ahhoz kellett megszorításban, hogy kiengedjenek minket a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetésnek biztosan nem jön majd jól, mert például az e-útdíjból és a pénztárgépek bekötésétől a NAV-hoz is csak száz-száz milliárdot vártak.