A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte.

– ezt maga a miniszterelnök mondta, miután Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével megállapodást írt alá. Az új földtörvény elfogadásával az európai uniós jog sérelme nélkül sikerül megvédeni a magyar termőföldet, „az a magyarok kezében fog maradni” – mondta Orbán, aki azt állította, hogy a zsebszerződések felszámolásának eszközét szintén megtalálták, és a mezőgazdasági hatóság ma már meg tudja védeni a fogyasztókat a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben.

Az új földtörvény pedig már nem változik érdemben, pedig panasz „nem érkezett, hanem folyamatosan érkezik”.

Magyarország egy mezőgazdasági ország, hiszen a magyaroknak a génjeikben van a gazdálkodás, a birtokgondozás, a földhasznosítás minden ösztöne, a magyar gazdavilág pedig ígéretes jövő előtt áll.

– ezt is maga a miniszterelnök mondta ugyanitt, ugyanekkor. A kormány azt is vállalja, hogy az agrárkamarával való megegyezés nélkül nem hoz majd lényeges agrárdöntéseket – mondta Orbán.

A magyar föld nyugatról nézve olcsó, zsíros, biztos jövőt jelentő föld. Márpedig ha onnan egyszer idenéznek, és valamit kinéznek maguknak, akkor azt általában igyekeznek meg is szerezni. Erről szólt az elmúlt 20 év

– mondta. Ezek alapján nem lepődik meg azon, ha tiltakoznak az új földtörvény ellen olyan országok, amik gazdái, tőkebefektetői, spekulánsai kinézték maguknak Magyarországot mint befektetési lehetőséget vagy „egyszerűen csak mint a saját nyugati gazdaságaik keleti meghosszabbítási birtoktestét”. Mindez ugyanis az új földtörvény hatálybalépése után nem lesz lehetséges, hiába szűnik meg a külföldiek termőföld-vásárlási moratóriuma – mondta.

A kormányfő szerint az új földtörvény a két világháború közötti Magyarország agrárpolitikájának logikájával gondolkodva az akkori kisgazdák javára dönti el a vitát, akik a kis- és középtermelői érdeket képviselték, és a kisgazdapárt most viszi győzelemre a létezése óta legfontosabbnak tekintett politikai célkitűzését. A jövőben lesz tulajdoni korlát és birtokkorlát is, a fejlődés iránya pedig a kis- és középbirtokosok megerősítése felé mutat – mondta, ahogy azt is, hogy a mezőgazdasági rendszer nem képes bizonyos mértékre visszaszorított, minőségi mintabirtok-kultúrát fenntartó nagybirtoktestek nélkül létezi. A jövőben a termőföldek legfeljebb 20 százaléka ilyen nagybirtok lehet, ezek főszabályként állami tulajdonban lesznek.

Még zajlik a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználási rendjének kidolgozása, de az már biztos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek „ebben a formájában vége van”, egy új rendszer lép majd életbe. Az NFÜ új elnöke akár már ezen a héten kiderülhet. (MTI)