Meghalt Horn Gyula

Életének 81. évében meghalt Horn Gyula volt miniszterelnök. A szocialista politikus 1994 és 1998 között volt kormányfő. A kormány megrendüléssel értesült arról, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke - közölte a Kormányzati Információs Központ szerdán az MTI-vel. Az Index úgy tudja, a temetésről a Boross Péter vezette Nemzeti Kegyeleti Bizottság gondoskodik majd.

Horn Gyula életrajza

Forrás: Wikipedia.org, Memmingen város sajtóosztálya
  • 1932. július 5-én született Budapesten. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett.
  • 1954-ben a Szovjetunióban, a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát
  • 1954-56 között a Magyar Dolgozók Pártja tagja
  • 1954-1959-ig a Pénzügyminisztériumban dolgozott főelőadóként.
  • 1956. október-novemberben nemzetőr volt, majd 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál volt állományban.
  • A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. Bulgáriai, jugoszláviai külszolgálata alatt nagykövetségi titkári, később tanácsosi rangban tevékenykedett.
  • 1969-től kezdődően 16 éven keresztül az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgozott. Politikai munkatárs, konzultáns, osztályvezető-helyettes, majd egy évig osztályvezető volt.
  • 1970-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Főiskoláját is.
  • 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet.
  • 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt külügyminisztériumi államtitkár, miközben 1987-88-ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is.
  • 1985-89-ig az MSZMP KB tagja volt
  • 1988-89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett.
  • 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.
Horn Gyula és Eduard Sevardnadze aláírásával látja el a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását kimondó szerződést. Moszkva, 1990. március
  • 1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult később a német újraegyesítés folyamatában.
Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel 1989-ben, a határnyitás után.Forrás: Német Szövetségi Archívum
  • 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak, tagja lett az párt országos elnökségének
  • Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését.
  • 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. Az MSZP-frakció mindössze 33 fős volt a parlamentben. Erről a Népszabadságnak 2007 júliusában adott, egyik utolsó interjújában azt mondta:

Akkor három vállalást tettem. Az első: rendet csinálok a pártban. Kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetünkből eredően ugyanis nagy volt az önbizalomhiány, a fejetlenség. A második: az MSZP-ből kormányzati tényező lesz. A harmadik: a párt tagja lesz a Szocialista Internacionálénak. Azt hiszem, minden vállalásomat teljesítettem.

  • 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.
  • 1994 május 5-én autóbalesetet szenvedett. A rendőrségi jelentés szerint ez történt: "20:50 órakor a 3-as főúton, Emődnél történt. A személygépkocsi Budapest felé haladt, és a 159 plusz 700 kilométerszelvényben, előzés közben az út szelvényezés szerinti jobb oldalán defekt miatt leállt pótkocsis tehergépkocsiba rohant. Az előzetes vizsgálatok szerint a tehergépkocsi nem volt kivilágítva, és a jobb oldali forgalmi sávot elfoglalta." Horn második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt. A vizsgálatok lezárulta után Horn sofőrét és defektes, kivilágítatlan autó sofőrét is megbüntették.
  • 1994. július 15-én az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Annak ellenére koalícióra lépett az SZDSZ-szel, hogy az MSZP-nek egyedül is megvolt a parlamenti többsége. Erről a már emlegett Népszabadság-interjújában azt mondta:

Aki tudta, milyen válságos helyzetben van az ország, az nem csodálkozott ezen. Olyan többségre volt szükség, amely biztosítja a hátteret a kormány - szükségszerűen - radikális megszorító intézkedéseihez. Ma már nyugodtan kijelenthetem, hogy ezek senkinek nem okoztak annyi fájdalmat, mint nekem. Hiszen azokat sújtották leginkább, akik, hogy úgy mondjam, a hátukon vittek be bennünket a parlamentbe, akiknek a többségünket köszönhettük: a kisembereknek. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke tanúsíthatja, hogy amikor elindultunk a sajtóértekezletre, ahol az új intézkedéseket bejelentettük, még megkérdeztem tőle: muszáj, Gyuri? Ő pedig ezt mondta: muszáj, főnök.

  • 1995. március 12-én jelentették be a később a pénzügyminiszter után Bokros-csomagnak nevezetett kiigazítási csomagot, ami megmentette a Magyarországot a fenyegető pénzügyi csődtől, helyreállította a gazdaság külső és belső egyensúlyát, de az ára az életszínvonal jelentős romlása volt. Bírálták megkésettségért, szocális érzéketlenségéért, diáktüntetések kezdődtek, az Alkotmánybíróság is megsemmisített több intézkedést, de a mai napig a kiigazítások jó példájaként is emlegetik. A gazdaság rövid időn belül növekedési pályára állt, de súlyos népszerűségvesztést okozott. Horn 1996 február 29-én menesztette Bokros Lajost.
  • 1995. március 18-án Párizsban Vladimír Mečiar szlovák kormányfővel aláírja a magyar-szlovák alapszerződést. Ebben kölcsönösen elismerik és sérthetetlennek nyilvánítják az országhatárokat, hitet tesznek a békés egymás mellett élésről és együttműködésről, de rögzítik benne a konfliktuskezelő mechanizmusokat (vegyes bizottságok), illetve azt is, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogaint kölcsönösen garantálják, a velük kapcsolatos problémákat nem tekintik kizárólagos belügynek, sőt még az Európa Tanács 1201-es ajánlásának több cikkelyét is beemelték a dokumentumba.
  • 1996-ban a magyar és a román kormányfő Temesváron aláírja a két ország alapszerződését.
  • 1997 júniusában aláírja a vatikáni szerződést, aminek célja a magyar katolikus egyház független működésének a biztosítása
  • 1998 májusban bár az MSZP kapta a legtöbb szavazatot az országgyűlési választásokon, a Fidesz több mandátumot szerzett. Horn 2007-ben arra a kérdésre, hogyan vonná meg miniszterelnöksége mérlegét, így válaszolt:

- Két dolgot hangsúlyoznék. Az egyik az, hogy az országot nagyon jó állapotban adtuk át a következő kormánynak. Akkor a kelet-európai átalakulás éllovasai voltunk, reméltem, azok is maradunk. Sajnos, az általunk elindított reformok nem folytatódtak. A másik dolog, amit kiemelnék, hogy mi nem éltünk vissza óriási parlamenti fölényünkkel. Sem tettekben, sem szavakban nem aláztuk meg ellenfeleinket.

    • Horn Gyula a parlament tagja maradt. 2005-ben megpendítette, hogy elvállalná a köztársasági elnökséget, de ez az ötlet még az MSZP-ben sem kapott többséget.
    • A 2006-os kampányban ezzel a szerepléssel hívta fel leginkább magára a figyelmet, ami sok mindent elárul az akkor is koalíciós társ SZDSZ-hez való viszonyáról:
  • 2006 október 21-én megjelent vele egy interjú a Die Weltben, ahol azt nyilatkozta, hogy 56 nem a kommunizmus elleni harc volt, és ő pufajkásként a törvényes rendet védte.
  • A 75. születésnapján Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatára megkapta volna a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát, de Sólyom László - az Alkotmánybíróságot is bevonva - megtagadta Horn kitüntetését. Indoklásában Sólyom azt írta:

Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem.

      • A születésnapja volt Horn utolsó nyilvános szereplése, a budapesti ünnepségre eljött Mihail Gorbacsov is. Horn nem mondhatta el utolsó beszédét, mert annál a résznél, amikor kiszólt a közönségben ülő Gyurcsány Ferencnek, az akkor kormányfő Gyurcsány felpattant a színpadra és leterelte elődjét.
    • 2007 szeptembere óta betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában, kezelésen a Honvédkórházban volt.
    • 80. születésnapján sokak mellett Orbán Viktor is köszöntő levelet írt neki. Ebben azt írta: minden, a köz szolgálatára felesküdött vezetőnek kötelessége elismerését kifejeznie az elődök munkája iránt, hiszen a nemzet felemelése csak együtt és csak az egymást követő nemzedékek összefogásával lehetséges. Elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több az, ami bennünket összeköt, mint ami szétválaszt.

    Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott.

    (444.hu/MTI)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.