A 10 legmenőbb mértékegység

1. Bukowski, jele: Bkw

Mi más lenne a legmenőbb mértékegység 2013-ban, mint egy saját találmány, a Bukowski (Bkw).

Ez a szám az igénytelen bulizók, binge drinkerek és a csóró alkoholisták legfontosabb mértékegysége: megmutatja, hogy melyik szeszes italt érdemes a boltban megvenni, ha az ember minél kevesebb pénzből szeretne, minél több alkoholhoz jutni.

Bkw=(Ft/L)/°.

Azaz az adott szeszes ital árát (Ft) elosztjuk annak literben megadott űrméretével, majd az egészet az adott ital alkoholfokával. MInél kisebb Bkw-t kapunk, annál olcsóbban jutunk szeszhez.

Példa: A Lidl-nél most akciós az 1400 forintos, 35%-os keserűlikőr 0,7 literes kiszerelése. Vajon mit éri meg inkább venni? Ezt vagy mondjuk az Édes élmény nevű lőrét, amely (460 Ft+üveg=) 500 Ft és alkoholfoka 12%.

Kis fejszámolás után kiderül, hogy a keserűlikőr 57 Bkw-s, míg az Édes élmény 55,5 Bkw-s, vagyis kicsivel jobb üzlet az utóbbi. Ehhez képest az ajkai Tescoban árult Arany Ászok sör (4.3% Alk., 0,5l, 209 Ft) Bkw-ja 97, tehát hiába olcsó sör, az Édes élménnyel nem versenyezhet.

A luxustermékek Bkw értéke persze igen magas: Demeter Zoltán 2007-es Tokaji aszújának Bkw-ja 4700, ami nem meglepő hiszen 23,5 ezer forint a Bortársaságnál.

Az olcsó szeszek 50-80, a fogyaszthatók 100 és 200 között míg a drágák Bkw-ja még magasabb lehet.

2. Harántujj, jele: hu

Hiába standardizálták a mértékegységeket szerte a világon (SI), a tudomány számos területén találkozni a régi korok emberközpontú mérőszámaival. Ezek között az egyik legjobb az orvosi ellátásban teljesen bevett harántujj, amely a hosszúság egyik mértékegysége, tulajdonképpen a hentesnél is használt “ujjnyi” kifejezés pontosabb megfogalmazása: kb 1 cm, a mutató ujj szélessége.

Pl. a has vizsgálatakor "hepar 1 hu. maius", azaz "a máj 1 harántujjal nagyobb". Nem keverendő a mágneses rezonanciás képalkotásban használatos Hounsfield Unittel (szintén HU).

A boncolásnál, belgyógyászati diagnózisokban használatos még:  "zöldborsónyi", "szilvamagnyi", "lencsényi", "diónyi", "zölddiónyi" (nem mindegy!), vagy pl. "csecsemőfejnyi", "emberfejnyi", csecsemőtenyérnyi", "férfitenyérnyi", "nőitenyérnyi" stb.

3. Szótag

Megkülönböztetünk rövid és hosszú szótagot, pl: Fa (rövid), ing vagy ló (hosszú). Nagyon fontos szerepe van a költészetben és a költészethez kapcsolódó műfajokban a popslágertől az operáig. A nyugati verselés alfája és omegája, különféle kombinációiból állnak össze a verslábak, mint a jambus (rövid-hosszú) pl. Jenő, vagy a trocheus (hosszú-rövid) pl. Tóni.

A verslábak kombinációiból született az eposzi hexameter, a szaffói strófa és társai.

A szótag hosszúsága sokkal meghatározóbb a nyugati verselésben mint pl. a rím. A rímet olyan nyelvekben kezdték el használni, ahol csak rövid szótag van (pl. kínai) így kombinálni, ritmizálni sem lehetne rím nélkül.

4. Kandela, jele: cd

Én mostanáig nem tudtam, hogy a kandela olyan szinten alapmértékegység, hogy megtalálható a fő SI-mértékegységek sorában is, ahol a méter, a gram és a másodperc is helyet kapott. A szórt fény erejének mértékegysége. Egy gyertya kb. 1 cd-vel világít.

Sajnos, mire pontosan meghatározták a kandelát, addigra mérni tudták már a fény hullámhosszát is, és még sok minden mást is, szóval alig használatos, pedig milyen szép!

1 adventi koszorú bronzvasárnap 3 cd-s, hanukakor az ortodox zsidóknál 7 cd-nyi fényerő mérhető.

5. Gabona (szem)

Ősi mértékegység, amely abból a szempontból fontos, hogy ez már nem emberi testrészt (láb, ujj, könyök, arasz stb.) vesz alapul, hanem a világ egy darabját, ezzel mintegy rámutatva a mértékegységek örök paradoxonára: a mértékegység egy eszmény, egy idea, aminek pontos materiális megfelelője nincs.

Az sem mindegy, milyen növény magjáról van szó és hol termett (északon kisebb volt, délen nagyobb), de akkoriban nem volt ismert a globalizáció, elég volt, ha a szomszéddal együtt elhittük egy gabona magjáról hogy kb. 50 egy árpáéről pedig hogy kb. 65 milligramm.

Ma a töltények, a puskapor és pl. az íjjak súlyának meghatározására használják.

6. Icce

Az iszákosok másik kedvenc mértékegysége az icce, amely kb. 0,7-0,8 liternyi folyadékot jelöl, bár tény, hogy manapság furán néznek az emberre, ha egy icce bort rendel (néha még akkor is, amikor viceházmestert kér).

A magyar icce 0,848, a pozsonyi 0,839 liter volt, a cinkotai viszont 9 deci, ezt a legenda szerint egy nagyivó kántor könyörögte ki az arra járó Mátyás királytól. Két kis icce egyébként a pint, a cinkotai icce harmada a meszely (3 dl).

7. Boglya

A nagyvárosi népek körében kevésbé használatos mértékegység, vidéken talán még igen. Egy átlagos szénaboglya egyenlő egy boglyával. Ennél kisebb a petrence, illetve a villahegy. Utóbbi a villa hegyére tűzött széna mennyiségét jelöli, súlyra kb. 3,5 kg.

Olvasóink fantáziájára bízzuk, mit lehetne mérni boglyában Budapesten. Talán a téli, elkotort hókupacok méretét? Vagy az legyen csak simán kupac?

8. Hemina

Oké, talán túl sok az alkoholista mértékegység a toplistánkban, de ezt nem szabad kihagyni, ez ugyanis konkrétan a berúgás alapegysége.

A pannonhalmi bencéseknél bevett mértékegység, amelynek érdekessége, hogy alkatonként változik és alapvetően a mérés az ember saját belátására van bízva. Egy hemina az a mennyiségű alkoholos ital, amitől az ember becsiccsent, de nem rúg be, vagyis megfelel a társasági élet kihívásainak. A teológia nyelvén, Szent Benedek regulája alapján: Amennyi közelebb visz Istenhez, de el nem távolít tőle.

(Antiklerikális változata lehetne a "kulturált alkoholfogyasztás" hazai helytartójának tiszteletére a szanyi. A szanyi több lehetne a heminánál, mondjuk: 1 szanyi = 1,4 hemina.

- És azt ismerik, hogy két szanyi bemegy a Parlamentbe?)

9. Olf

A szag (pontosabban a szagkibocsátás) mértékegysége köszönhetően egy dán professzornak, doktor Fangernek. Egy ülő ember szagkibocsátása 1 olf - feltéve, ha kb. 1,8 négyzetméter bőrfelülettel rendelkezik, nem fizikai munkát végez és higiéniai értéke - újabb mértékegység, figyelem! - 0,7 bath azaz fürdés naponta. Összehasonlításképpen a dohányzó emberé 25 olf, egy atlétáé 30.

Kapcsolódó kérdésünk: Bede Márton szagkibocsátása publicisztika írása közben hány olf?

10. Peninkulma

Ha már szagok, ne feledkezzünk meg halszagú rokonainkról, a finnekről sem, akik ugyancsak változatos mértékegységeket használtak pl. a távolság meghatározásához.

A peninkulma az a távolság, amilyen messziről a kutyaugatást még hallani lehet. Ez ma 10,7 kilométer, amely tényleg csak a sarkvidék közelében képzelhető el, mármint, hogy olyan csönd van, hogy ilyen messziről meghallani a kutyaugatást is.

Ez sem volt mindig így, 1600 előtt a régi peninkulmát használták, amely ennek mindössze a fele, 5,3 km volt. A kutyák lettek hangosabbak, vagy a finneknek lett jobb a hallásuk, esetleg kiment a divatból a fülvédős szőrmesapka?

Közreműködött: Bede Márton, Király András, anark1