Most az eredmények megőrzéséért szorítanak meg
2013 június 17., 09:54
Minden második sört fizessen a kormány!
- Az adó az a pénz, amiből az állam él.
- A pénzt az állampolgárok fizetik, amiért elvárják, hogy az állam jól költse el.
- Az állam viszont egyre inkább elfelejti, miért akar pénzt beszedni, és a rossz költségvetési terveket több pénz beszedésével bünteti.
Az adó az államnak fizetett rendszeres juttatás, amiből az állam gazdálkodik. A járuléktól és az illetéktől az különbözteti meg, hogy a befizető állampolgárnak nincs joga érte bármilyen ellenszolgáltatást kérni.
Ez viszont alapvetően nem így van, az állampolgárok igenis kérnek ellenszolgáltatást a befizetett adóért. És ez nem csak a vérkapitalista libertáriusokra vonatkozik, mint amilyen én is vagyok. Az állampolgárok, még az alapvetően állampárti Magyarországon is, elvárják, hogy a befizetett adóért cserébe az állam teljesítsen bizonyos elvárásokat.
Alapvetően ez volt az oka annak is, hogy az állam, mint szervezet megszületett. Bizonyos dolgokat ugyanis jobb, vagy hatékonyabb közösen fizetni. Mint ahogy egy cégnél a munkatársak összedobják a pénzt egy közös hamutálra, úgy elvben egyszerűbb mondjuk az utakat közösen megépíteni, hiszen közösen is használjuk őket.
Vannak dolgok, amiket elvárhatunk az államtól
Alapvetően ennek a menedzselése lenne az állam feladata, csak sokkal nagyobban. A befizetett útadóért cserébe az állampolgárok elvárják, hogy az utak jó minőségben megépüljenek és karban tartsák őket.
A gyakorlat persze nem ez. Annyira nem, hogy el is felejtjük, hogy ha törvény szövege szerint nem is, de vannak dolgok, amiket elvárhatunk az államtól a befizetett adóért cserébe, és adót csak valódi indokkal lehet kivetni. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy az elmúlt bő hetven évben a magántulajdont nagyjából semmibe vették Magyarországon, ráadásul a helyzet a rendszerváltás óta sem lett jobb.
Nem nagyon volt olyan kormányunk, ami valaha megértette volna azt, hogy az állampolgárok pénzén él, és ez az Orbán-kormánynak sem sikerült. Egészen nagy irodalma van annak, hogy vetettek ki királyok és kormányok random adókat, ha éppen megszorult az államkassza. Egy működő demokráciában viszont elvárnánk, hogy legalább elvi indoka legyen egy új adónak, meg legyen magyarázva, hogy ezt a pénzt éppen miért kell befizetnünk
Ideiglenes adók örökre
A csipszadó hivatalos indoklása az volt, hogy túl sok egészségtelen dolgot eszünk, vissza kell szorítani a mesterséges ételeket. Ehelyett csak egy sarc volt egy éppen jól menő szektorra, ahonnan pénzt lehetett kivenni. A trafiktörvénynek hasonló volt az indoklása, a fiatalok egészségének védelme. Erre viszont nem volt jó, csak újraosztotta a piacot. Mostantól mások, gyakran a kormányhoz közeli vállalkozók árulhatnak majd cigarettát azok helyett, akik ezt eddig tették.
Ugyanúgy, ahogy a válságadók sem jók arra, amire ki lettek találva. Eredetileg ugye az volt a terv, hogy az ideiglenes hozzájárulásokkal a Magyarországon működő cégek is vegyék ki a részüket abból, hogy az ország éppen szarban van. Az adók viszont nem lettek ideiglenesek, az ország pedig már nem csak a tényleg meglepő gazdasági válságtól van szarban. Ráadásul nem is akkorában, mint korábban. A telekomcégek adóját épp most emelte másfélszeresére a második Varga-csomag.
Elszúrt tervezés
Hiába volt évekig szó arról, hogy a válság miatt ideiglenesen kivetett bankadót idővel megfelezik, aztán teljesen kivezetik, már 2012 végén eldőlt, hogy örökre benn marad a magyar adórendszerben. Egyszerűen túl sok pénz ez ahhoz, hogy ne szedjék be. Ráadásul a bankok nem is népszerűek, ezért könnyű elfogadtatni a sarcolásukat, akkor is, ha azt valójában a bankok ügyfelei fogják kifizetni. Arról nem beszélve, hogy mindenki más is megszívja, mert olyan gazdasági környezetben, ahol a bankok helyzete bizonytalan, és ezért nem adnak hitelt, nem lehet vállalkozni, vagy házat építeni sem.
A második Varga-csomag ráadásul teljes egészében erről szól. Volt egy elrontott költségvetési tervezet, amiben 300 milliárd forintot akartak idén eddig beszedni. Ehelyett körülbelül 50 milliárdot tudtak. De ez nem is feltétlenül új dolog, hiszen nagyon sokan mondták már korábban is, hogy a pénztárgépek NAV-hoz kötéséből nem, hogy százmilliárd forint nem jön be idén, de még rá is kell majd fizetni. A gépek még nincsenek is meg, ráadásul a NAV támogatni fogja a cseréjüket.
Egyelőre ezért is csak fizetünk
Ugyanez van az e-útdíjjal, amiből még a Matolcsy-csomagok vártak idén százmilliárdot. Csakhogy hiába írták ki a közbeszerzést, végül senki nem vállalta, ezért a kormány saját hatáskörben fogja megcsinálni. Ez megint sok pénzbe kerül, bevétel meg nem lesz belőle. Ráadásul a termékek bolti ára is nőni fog, ha többet kell az e-útdíj miatt fizetni a szállításukért.
A folyamatosan kamatvágások ellenére is egyre csökken az infláció is, már majdnem a cél felére. Ez jó a lakosságnak, mert kevésbé értéktelenedik a pénzük, de nem jó a kormánynak. Ezeket a dolgokat viszont nagyjából előre lehetett látni, józan számításokkal lehetett volna tervezni velük.
Ezt most nem szedjük be, örüljetek
Ehhez képest már az első Varga-csomag is úgy beszélt különböző bevételi forrásokról, hogy csak a jóindulatukon múlik, hogy nem szedik be őket. Hát ezeket most beszedték. A tranzakciós illetéket megemelték 0,2 százalékról 0,3 százalékra, a készpénzfelvételnél pedig 0,3-ről 0,6-ra, ráadásul a felső plafont is eltörölték.
Ennek az adónak (illetéknek) viszont már nincs rendes magyarázata. A miniszter azzal indokolta, hogy hiába engedtek ki minket a túlzottdeficit-eljárás alól (valójában akkor még ki sem engedtek, mert az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa csak napokkal később döntött így), nem szabad elengedni magunkat, mert akkor megint visszakerülünk majd.
Ennek most leginkább a kormány rossz tervezése az oka, az illetékemelés viszont nem azt bünteti, hanem az adófizetőket és mindenkit, aki pénzt használ. Egyszerűen nincs oka annak, hogy ezt a helyzetet adó-, vagy illetékemeléssel, és ne az állami kiadások csökkentésével, vagy a nagy állami rendszerek újratervezésével kelljen megoldani.
A romkocsmák hozzájárulása
Az árvíz miatt a kelleténél kevesebb szó esett arról is, hogy a parlament elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amit a romkocsmák megadóztatására találtak ki. A törvénymódosítást (többek között) Rogán Antal nyújtotta be, és arról szól, hogy a világörökségi területen működő, éjfél és reggel hat között nyitvatartó szórakozóhelyek hozzájárulnak a rend fenntartásához, éjszakai nyitvatartásonként és vendégenként húsz forinttal. Azt, hogy kell-e fizetniük, vagy sem, Budapesten a kerületi önkormányzatok mondják meg. Ez egy átlagos romkocsmának a zsidónegyedben havi majdnem kétszázezer forintjába kerülhet.
A törvény indoka az, hogy ezek a szórakozóhelyek az önkormányzatot egyébként terhelő feladatokon túli munkát adnak. Budapest kerületi vezetőinek nyugdíjaspártisága itt nem is annyira meglepő. A zsidónegyed viszont most is pontosan annyira koszos éjszakánként, mint eddig volt, vagy mint amennyire Budapest többi része is koszos. Ráadásul pont azért adnak több munkát, mert jól mennek. Külföldről jönnek ide emberek azért, hogy megigyák azt a sört és megegyék azt a kaját, aminek több mint a negyede az államhoz kerül majd forgalmi adóként,
Van itt pénz
Ez tehát egy olyan piac, ahol van pénz, és ahhoz a pénzhez újabb adókkal hozzá lehet férni. Ezért az adóért cserébe az állampolgárok (és a cégek) nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást, hiszen elég nehéz elképzelni, hogy a hetedik kerület tényleg ettől lenne hirtelen tiszta, és a romkocsmákon belül sem fog kitakarítani a Főkefe.
Így volt ez a többi különadónál is. A kormány talált egy olyan szektort, ahol van pénz, amihez hozzá akart nyúlni. Csak egy indokot kellett ahhoz kitalálni, hogy ezt meg is tehessék. A bankok és a telekomcégek ezek után a pluszköltségeket nagyrészt áthárították a fogyasztókra. Ráadásul még az sincs, hogy a pénzért cserébe mostantól minden második sört a kormány fizet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.