Bohócot csinált magából az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, miután arra jutott: nem indítanak Magyarországgal szemben monitoring eljárást, de "szorosan figyelemmel kísérik" a magyarországi fejleményeket. Kirsten Lundgren, a témában illetékes svéd jelentéstevő szerint a "figyelemmel követés" monitoringot jelent, viszont a helyzet az, hogy
ilyen eljárás nem is szerepel az ET eszköztárában.
Akkor mi történt Strasbourgban kedd este? Messziről indulunk... Az Európa Tanács nem uniós intézmény, hanem egy 47 tagot számláló, a demokráciát, jogállamiságot és emberi jogokat védő szervezet. Nemrég itt is felmerült, hogy
kéne valamit mondani arra, amit a Fidesz-kormány csinál
az alkotmánnyal, a törvényekkel, és úgy általában. Hiszen aggályok vannak. A Velencei Bizottság, ami az ET szakértői testülete azóta rendszeresen vizsgálja a magyar törvényeket, aggodalmaskodik, és az ET főtitkára, Thorbjorn Jagland is rendszeresen találkozik Navracsics Tibor igazságügyi-, és közigazgatási miniszterrel, hogy megvitassák az "aggályokat".
Aztán felmerült, hogy most már akkora a baj, hogy Magyarországot az úgynevezett monitoring eljárás alá helyezik.
Ez tulajdonképpen egy átvilágítás, amit a tagnak jelentkező, vagy olyan eleve gyanús országokkal szemben indítanak, mint Albánia, vagy Oroszország. Kineveztek két jelentéstevőt is, hogy derítsék ki, elég nagy-e baj ahhoz, hogy beinduljon a megfigyelés,
ami nyilván semmilyen szankcióval nem jár, hiszen ez Európa.
Az egyikük a svéd liberális Kirsten Lundgren lett, a másik a cseh konzervatív Jana Fischerova. Két évig vizsgálódtak, háromszor jártak Budapesten. Fischerova két év vizsgálódás után a jelentéstervezet nyilvánosságra kerülése előtt két nappal jött rá, hogy ő mégsem ért egyet az abban foglaltakkal, és azóta nem is áll ki mellette, bár a neve még most is rajta van. Rossz nyelvek szerint a Fidesz kért szívességet a most egyébként nagyot szívó cseh jobboldali ODS párttól, akik leállították Fischerovát.
A monitoring bizottság áprilisban kritikus jelentéstervezetet fogadott el (egy szavazaton múlt).
Javaslatot tettek a monitoring megindítására, amiről az ET közgyűlése dönthet. Aztán tegnap délelőtt a monitoring bizottság még egyszer végigment a javaslaton, és állítólag szintén szoros eredménnyel befogadott egy olyan (nem fideszes) módosítót, amely nem javasolja a monitoring beindítását, csak egy senki számára sem ismert "figyelemmel követést". Ez az európai szemmel verés tipikus esete.
Az egyébként online is követhető (csak perverzeknek!) vitán világossá vált, hogy
a képviselők nem szeretnék Magyarországot Oroszországgal azonosítani.
Itt mégsem ölnek, vagy zárnak börtönbe ellenzéki politikusokat, senkit nem kínoznak. Lesznek választások is, ahol majd kiderül, mennyire jön be a magyaroknak a Fidesz ténykedése, és egyelőre elégedetlen tömegek sem hömpölyögnek az utcán (lásd pl. Törökországot). A liberális-szoci tábor viszont azért aggódott, hogy mi lesz így az Európa Tanács hitelével. Azzal érveltek, hogy a kétharmados felhatalmazás nem ingyenjegy az alkotmány és az ország átalakítására úgy, hogy a veszteseket minimum kizárják a hatalomból, de inkább ellehetetlenítik.
Szép európai gondolatok hangoztak el, mindhiába.
Kicsit meglepődve figyeltük Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő érvelését, miszerint kerüljön be a jelentésbe: az ET közgyűlése üdvözli, hogy az alkotmányban szerepel, hogy a kommunista idők emberi jogi vétségeinek elkövetőit felelősségre lehet vonni. Még inkább érdekessé vált a dolog, amikor javasolta, hogy ezt terjesszék ki a 2002-2010 közötti a szocialista-liberáis kormányzás alatt elkövetett emberi jogi vétségekre is. Ezt végül leszavazták. Az a módosító viszont átment, amely szerint az alaptörvény az első, amelyet szabadon választott parlament alkotott, méghozzá intenzív parlamenti vita és a civil szervezetek részvételével, és amely egy csúnya kommunista irományt cserélt le.
Az Orbán kormány vs. Európa történet a jövő héten, az Európai Parlamentben, a Tavares-jelentés szavazásával folytatódik.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.