• Színvonaltalanok a szolgáltatások, a büfék rosszak és drágák, a napközbeni szórakozási lehetőségek nagyjából a méregdrága bringóhintóban és a kedves, de szegényes kisállatkert meglátogatásában kimerülnek. Már persze azon kívül, hogy lehet futni, úszni, sétálni, frizbizni vagy egyszerűen csak elfeküdni a fűben.
• Nagyon kevés a wc. Összesen három nyilvános wc van szétszórva. Így nemcsak az használja a bokrokat, akiknek ez amúgy sem okoz gondot.

• Semmilyen információt nem kapnak a turisták, különösen a külföldiek. Néha van egy-egy tábla kint, hogy mi merre van, de az is csak magyarul. Nagy térkép, információs központ nincs.
• Elvileg tökéletes helyszín nagy rendezvények lebonyolítására, gyakorlatilag alig tudja kiheverni a sziget az ezzel járó tömeget és szemetet, amit az egész szigeten szétszórnak. Ezért az évi tucatnyi eseményt radikálisan korlátozzák.
• Lepusztultság. Két teniszpályát is felver a gaz (az egyik a honvédelmi tárcáé, a másik a belügyé), a kertmozi már nyomokban sem hasonlít a régi önmagára, az ásványvízet palackozó üzem is üres, miután bezárt három éve, Szanyi Tibor egykori lobbiingatlana, az Európa Ház is üresen enyészik.
• Bár divat amiatt panaszkodni, hogy Budapestet a két rakpart teljesen elvágja a Dunától, itt szintén mindenütt magas, kiépített partvonal van, szintén nehezen megközelíthető a folyó, nincs sehol egy plázs. Ennek nyilván árvízvédelmi okai is vannak, de kb. olyan, mintha jó magasan lebegne egy földdarab a víz fölött.
• Tisztítatlan ömlik a sziget (szállodák, uszoda, strand) szennyvíze a Dunába. Ez évente meghaladja a 250 ezer köbmétert. Költséges megoldások mellett lett volna egy környezetkímélő megoldás, de azt nagyon bizonytalannak ítélték meg, és elvetették.
• Egyre több a mozgóárus, emiatt nő a fogyasztással járó szemét is. 2008-ban hetente 9000 pillepalackot számoltak össze, amit nemhogy szelektíven, de hagyományos úton is nehezen gyűjtenek össze.
• Kutyaszar. Ez minden parknál jellemző, itt annyival problémásabb, hogy "a nagy kiterjedésű gyepen a gépesített kaszálás szétpermetezi az ürüléket, megnövelve a kórokozók által terített felületet, és észrevehetetlenné teszi az egyébként látható vagy szagáról felismerhető elkerülendő területeket".
• A fa- és cserjeállomány elöregedett. Rengeteg az idős, balesetveszélyes fa a területen. A cserjék a sziget nagyobb részén közepes vagy rossz állapotúak, elöregedettek. A gyep a túlterhelt parkrészeken megromlott, néhol a fű teljesen kikopott és a felszín földes. Ráadásul a rossz útvonalhálózatot az emberek saját nyomvonalakkal írják felül, ezek az alternatív útvonalak helyenként már sétány szélességűek.
• A Margitsziget útjai rossz állapotban vannak. "A szilárd burkolatok repedezettek, balesetveszélyesek. A terméskő burkolatok szintén balesetveszélyesek, helyenként megsüllyedtek, illetve a fák gyökerei felnyomták a felszínt. A szórt burkolatok elkoptak, a szegélyek eltűntek, így nincs határozott vonalvezetésük, a fenntartás is nehézkessé vált a szóródás miatt."

• Rongálások. A Rózsakert növényeit állandóan pótolni kell, karácsony körül rendszeresen gallyazák a fenyőket, a padokat is amortizálják, ebben a harcban láthatóan vesztésre áll a Főkert. A játszótereket is folyamatosan javítani kell. A Főkert évente 35-40 milliót költ a rongálások helyreállítására.
• Az elöregedett öntözőhálózat rendre megadja magát, nagyon sok a csőtörés. Ráadásul ivóvízzel öntöznek, ami nem kifejezetten költségkímélő megoldás. A díszmedencék, csobogók többsége rossz állapotban van, többségük annyira, hogy üresek.

Az idézetek a Margitsziget startégiai terve 2008-ból származnak. Időtállóak.

(x) Vodafone. Legek hálózata