Magyarország: innen még a menekültek is menekülnek

  • Június 11-én hetvenegy menekült úgy döntött, hogy elhagyja Magyarországot, és Németországba utaztak.
  • Tudják, hogy valószínűleg vissza fogják őket toloncolni Magyarországra, mégis mentek. Itt ugyanis szinte biztosan a hajléktalanság várna rájuk.
  • Nemzetközi szervezetek próbálják elérni, hogy az EU mondja ki, kegyetlen bánásmódnak számít Magyarországra visszaküldeni menekülteket.
  • Közben félév szünet után ismét fogda vár a Magyarországra érkező menedékkérőkre.
  • Pintér Sándor szerint Magyarországon tízmillióan vannak, akik nem kérnek a menekültekből.
Fotók: Turay Balázs / balazsturay.tumblr.com

A Magyarországra menekültként érkező emberek a világ legveszélyesebb helyeiről érkeznek ide. Iraki, afgán, szíriai, szomáliai családok vágnak neki a világnak, csak hogy elmeneküljenek az otthoni véres háborúk elől. De Európa nem minden országa tud nekik tényleg segíteni. A magyar menekültpolitikát már élesen bírálta az ENSZ és a magyar ombudsman is, volt olyan szomáliai menekült, aki inkább úgy döntött, hogy visszamegy a polgárháború sújtotta Szomáliába. Most hetvenegy afgán menekült döntött úgy, hogy nincs értelme Magyarországon maradniuk.

Az elutazásuk ötlete nem hirtelen pattant ki, az utóbbi időben a bicskei menekültek többször is tüntettek Budapesten. Azért tiltakoztak, mert tudták, ha az integrációs időszak után el kell hagyniuk a menekülttábort, nagyon jó eséllyel a hajléktalanság vár rájuk. Mivel akkor átadott petíciójuknak semmiféle eredménye nem lett, februárban ismét tüntettek, ekkor panaszt is benyújtottak az Európai Bizottsághoz. A menekültnek segítő civil szervezet, a Migráns Szolidaritás aktivistáitól úgy tudjuk, hogy az EB befogadta a menekültek panaszát, és azt vizsgálni fogják. Ám ismerve az uniós bürokrácia működésének gyorsaságát, ettől a most külföldre utazó menekültek nem várhatnak hatásos segítséget.

Balázs_Turay__07

Ha ide érkeztél, itt maradsz

A panaszukban főleg azt kifogásolták, hogy az uniós jog szerint a menekültet befogadó országnak tisztességes lakhatást kell biztosítania. Ez azonban Magyarországon nem történik meg. Ezt támasztja alá az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által 2012-ben kiadott jelentés is. Ebben az szerepel, hogy a jelenlegi rendszer nem képes átadni a menekültek integrációjához szükséges ismereteket, ezért sokan a tábor után elhagyják Magyarországot. A jelenleg érvényes uniós rendszerben viszont ha egy tagállam befogadja egy menekült kérelmét, onnantól, ha csak nem szerez egy másik tagállamban munkavállalási engedélyt, akkor ott kell maradnia. Ezzel, a dublini rendszerrel a bevándorlók és menekültek EU-n belüli szabad áramlását kívánták korlátozni, és az egész azon az előfeltételezésen alapult, hogy az unió összes országában ugyanolyan lehetőségei vannak egy menekültnek. De ez persze nincs így.

Volt még egy tüntetés június elején is, a Belügyminisztérium előtt. A menekültek egy csoportja ekkor jelentette be, hogy távoznak Magyarországról, mert itt nem látnak esélyt egy tisztességes életre.

Egy héttel később utaztak el Németországba.

Balázs_Turay__05

Az utazó menekültek mind afgánok voltak. A tervük az volt, hogy feltűnésmentesen próbálnak meg beilleszkedni Németországban, de kiderült, hogy ez nem fog menni. A múlt héten a német rendőrség terrorellenes egysége három menekültet már kihallgatott. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire volt szervezett az út, voltak-e politikai motivációik, voltak-e velük újságírók. Ezután döntöttek úgy, hogy megpróbálják felhívni ügyükre a közvélemény figyelmét.

Az afgánok sorsát itthonról a Migráns Szolidaritás aktivistái követik figyelemmel. Ők is tudják, hogy a csoport tagjainak nagyon kevés esélye van arra, hogy Németországban maradhassanak. Ehhez mindenképp együtt kell maradniuk, és meg kell próbálniuk megértetni a világgal, mennyire rossz a helyzetük Magyarországon.

Balázs_Turay__06

A görög példa

Esélyt még az jelenthetne a számukra, ha Magyarországról európai bíróság mondaná ki, hogy oda nem lehet visszaküldeni onnan érkezett menekülteket. Ezt eddig csak Görögországgal szemben lépték meg. 2011-ben a strasbourgi bíróság mondta ki, hogy kegyetlen bánásmódnak számított, amikor Belgium visszatoloncolt Görögországból odautazó menekülteket. Civil szervezetek a kétezres évek közepétől jelezték, hogy Görögországban nagyon rossz a menedékkérők helyzete: szinte teljesen hiányzott az ellátórendszer, és sok rasszista támadás is érte az odaérkező külföldieket.

Menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek most hasonló ítéletet szeretnének elérni Málta, Olaszország és Magyarország esetében is.

(Update: közben olvasónktól kaptuk a kiegészítést, hogy 2012 januárjában a strasbourgi bíróság felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállt a veszélye, hogy kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tennék ki őt. Mindenesetre a Magyarországról érkező menekültekkel szemben még nem ez az általános eljárás.)

Kell a figyelem

A Németországba utazó afgánok most újra menedékjogot kértek, amíg ennek elbírálása tart, maradhatnak az országban. Utána alighanem jönniük kell vissza Magyarországra.  Az aktivisták szerint ezt csak akkor úszhatnák meg, ha lenne valaki, aki kiáll értük és konfrontálódik a német állammal. Például táborokban dolgozó tanárok és óvodai dolgozók szokták megmenteni gyerekeket és családjukat a kitoloncolástól. De ilyesmire egy hetven fős csoportnál nem sok esély van.

Egy pakisztáni férfit pár napja éppen azért nem toloncoltak vissza Debrecenbe, mert a német reptéren aktivisták egy csoportja tüntetett érte, a repülő utasainak szórólapon festette le a magyar helyzetet, azaz hogy a férfit Magyarországon brutálisan verték, koponyatörést szenvedett, és jobb fülére meg is süketült. Az akció sikeres volt, a repülőn egy utas felállt, és közölte, hogy nem ül le, amíg meg nem szakítják a kitoloncolást. A férfit végül a hatóságok levitték a gépről, jelenleg Németországban várja, hogy kiderüljön, mi lesz a sorsa.

Tovább rontja a Magyarországról érkezett csoport esélyeit, hogy a média érdeklődését sem lesz könnyű felkelteniük. Jelenleg is több tüntetés zajlik az országban, Hamburgban például Olaszországból továbbutazott menekültek vertek sátortábort, és uniós jogokért, például alanyi jogon járó munkavállalási engedélyért tüntetnek.

Az aktivisták szerint a csoportnak ez a két lehetősége van: vagy belemennek a formális eljárásba a menekült státuszért, de ehhez mindenképp kéne egy támogató, aki kiáll értük, vagy pedig belekezdenek egy politikai harcba. A hetvenegy menekült levelet írt az ENSZ-nek is, és a Bicskén átélt tapasztalataikról számoltak be benne.

Rengeteg a panasz

Menekültként Magyarországon a legnagyobb problémát a már említett hajléktalanná válás jelenti. Bár a 6-12 hónapos tábor célja éppen az integráció lenne, de ez a menekültek szerint nem valósul meg. Sokan kerülnek ki bármiféle nyelvtudás és kapcsolati háló nélkül az utcára, ráadásul úgy, hogy nem is utazhatnak tovább más uniós országba, hiszen bárhol máshol legálisan csak három hónapot tölthetnének el, utána toloncolnák őket vissza Magyarországra. A magyar rendszer rövidesen változni fog, az integrációs tábor ideje csupán 2 hónap lesz, utána az önkormányzatok dolga lesz, hogy segítsék az integrációt. Az aktivisták szerint ez akár működőképes modell is lehetne, de a történet semelyik szereplőjét sem készítették fel ezekre a változásokra.

A másik komoly probléma az oktatás, az uniós szabályok alapján egy menekültet ugyanazok a jogok illetnek meg, mind az ország bármely másik állampolgárát, ez azonban számos helyen sérül. Sokan érkeznek kisgyerekekkel, számukra nem biztosítanak óvodai ellátást, ezért a gyerekeknek nincs hol magyarul tanulniuk.

A felnőttek számára van magyar oktatás, amin kötelező is részt venniük, ezen múlik, hogy kapnak-e anyagi támogatást. De az órák többsége délelőtt van, azaz választaniuk kell a nyelvtanulás/támogatás és a munkakeresés között. Az ENSZ jelentés is bírálta az oktatás minőségét, például hogy ugyanarra az órára kell járjanak az egyetemet végzett és az írástudatlan menekültek is.

Problémát jelent még, hogy sokan érkeznek Magyarországra szakmával és egyetemi végzettséggel, de mivel háború sújtotta országból jönnek, erről sokszor nem tudnak megfelelő papírokat hozni, ezért nincs mód a tudásuk akkreditálására.

Balázs_Turay__01

Félévig ment fogda nélkül

Nem jobb a menedékkérők helyzete sem Magyarorszáon. 2012-ig bevett gyakorlat volt, hogy őket egyszerűen fogdába zárták, addig, amíg nem döntöttek sorsukról. Ez több hónapnyi bezártságot, megaláztatást és embertelen bánásmódot jelentett, amit komolyan bírált az unió és az ENSZ is. Végül nemzetközi nyomás hatására Magyarországon is belátták, hogy hazájukból háborúk elől elmenekülő emberek nem bűnözök, és 2013 elejétől megszüntették az őrizetet.

A lépésre viszont a hazai ellátórendszer nem volt felkészülve. Míg korábban az otthonukból menekülő emberek az embertelen bánásmód híre miatt direkt kerülték Magyarországot, és a főbb embercsempész-útvonalak sem erre futottak, addig most népszerű érkezési ország lettünk. Ezt mutatja, hogy míg tavaly összesen nagyjából kétezer menedékkérő érkezett az országba, addig csak idén júniusig már több mint tízezer.

A hirtelen menekültáradatot kezelendő, a magyar kormány ismét az őrizet bevezetése mellett döntött. Annak ellenére is, hogy menedékkérők jogellenes és önkényes fogva tartásáért Magyarországot már három alkalommal marasztalta el a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A rendszert most humánusabbnak ígérik a bevezetői, de az aktivisták nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy ugyanazok a fogdák, ugyanazokkal az őrökkel, kikről szinte minden menekültnek volt egy horrortörténete, majd most hirtelen máshogy működnének.

Az őrizet július elsejétől indul, és a már itt lévő menedékkérőket is érinti, számukra most az az ésszerű lépés, ha minél előbb megpróbálnak elmenni Magyarországról.

Közben pedig a menekültekről szóló közbeszédet a Jobbik hisztériakeltése és Pintér Sándor belügyminiszter kijelentései uralják. Pintért arra a kérdésre, hogy számít-e hogy Vámosszabadi lakói ezer aláírást küldtek neki, hogy nem szeretnének a közelükben menekülttábort, azt válaszolta, hogy

Én pedig küldök tízmillió aláírást arról, hogy Magyarország nem kér a menekültekből. De az Európai Unió menekültügyi egyezménye ránk is vonatkozik, be kell tartanunk a szabályokat.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.